Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A ranghellyel rendelkezés sorsa Magyarországon

524 JOGGYAKORLAT. A judíkatura kiemelkedő döntései. A válságjog köréből három döntésünk van; valamennyi adás-vételi jogviszonyban emelt gazdasági lehetetlenülési kifogást bírál el. A gazdasági lehetetlenülést egyik ítélet sem állapítja meg, ami csak helyeselhető, mivel a gazdasági viszonyoknak az utóbbi években bekövetkezett változásai nem érték el azt a fokot, amely indokolttá tenné a hitelezett vételárak bírói leszállításának lehetőségét. A Kúria azonban mindhárom esetben nem evvel indokol, hanem másként érvel. Ezek az indokok talán nem is mindenben helytállók. A P. VI. 249/1934. sz. ítélet szerint gazdasági lehetetlenülésről csak kölcsönösen halasztó ügylet esetében lehet szó, vagyis akkor, ha mindkét fél szolgáltatása még csak a jövőben fog megtörténni és nem állapítható meg gazdasági lehetetlenülés olyan esetben, ha az egyik fél már teljesített. Bár ez az ítélet az esetek túlnyomó részében elvágja a gazdasági lehetetlenülés megállapításának lehetőségét, az ítéletben elfoglalt álláspont elméletileg mégsem aggálytalan. Ha ugyanis a gazdasági viszonyokban oly mérvű változás áll be, hogy annak kihatásai az adás-vételi szerződésekre is kiterjednek: úgy nem lehet döntő jelentőséget tulajdonítani annak a körülménynek, vájjon teljesedésbe ment-e az egyik fél részéről a szerződés. A másik fél részéről teljesítetlen szerződésnél még mindig érvényesülhet a bírói szerződésmódosítás, sőt érvényesülhet elvileg a bírói restitutío in íntegrum is, bár nyilvánvaló, hogy az utóbbi alternatívát a bíróság csak nagyobb megfontolás után fogja választani. A Kúria által kimondott elv ezenkívül csak oly jogviszonyokra volna alkalmazható, amelyeknél a kétoldalú teljesítés fogalmilag lehetséges; nem jöhetne tekintetbe pl. örökjogi vagy házassági vagyonjogi jogviszonyoknál, amelyeknél pedig a Kúria legújabb gyakorlata szerint jelentős tere van a gazdasági léhetetlenülés érvényesülésének. A P. VI. 5285/1933. sz. ítélet szerint nem lehet helye gazdasági lehetetlenülés megállapításának olyankor, midőn az egyik szerződő fél az ügyletkötés alkalmával vagyoni erejét túlhaladó gazdasági kockázatot vállal. Az kétségtelen, hogy a gazdasági lehetetlenülés jogszabályai nem szolgálhatnak alkalmul vagy ürügyül meggondolatlanul vállalt kötelezettségek teljesítése alól való menekülésre, viszont túlszigorúnak látszik, hogy a kötelezettség vállalóját mintegy büntetésből megfosszuk őt különben megillető jogoktól vagy kedvezményektől. Végül mellőzi a gazdasági lehetetlenülés kimon-