Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 4. szám - Ingó jelzálogjog tűzifára

215* hívásnak az erdőhivatalnál történt kézbesítésétől számított 8 nap. Ebben az összefüggésben a fent id. harmadik bek.-nek oly értelmezés adható, hogy, ha közadók fejében történt a foglalás, akkor van helye jogorvoslatnak, — felfolyamodásnak a p. ü. igazgatósághoz s ennek sikertelensége esetén 15 nap alatt igénykeresetnek —, mert, ha ezt az anyagi szabályt a R. nem akarta volna felállítani, akkor teljesen felesleges az 5. bek. 3. bek.-e. Elfoglalható oly álláspont is, amely szerint az 5. §. csak alaki, eljárási, végrehajtási jogszabályt tartalmaz s így a tárgyalt rendelethely is csak azt akarja mondani, hogy a közadók fejében történő foglalás esetén az eddigi alaki szabályok maradnak érvényben. Ennek az álláspontnak gyöngéje az, hogy a nem épen szűkös és példálódzásra nem szoruló rendelet-tengerünkben ez a szövegezésnek nem szokásos módja s a közpolgári ügyeket szabályozó eljárás rendjén hivatkozás az adó-eljárási szabályokra csak akkor történik, ha a vonatkozó adóeljárási szabályok módosíttatnak. E felfogásunkból folyik, hogy a fenti 5. §. 3. bek.-ben új anyagi jogszabályt látunk, amely a vevőnek, illetve záloghitelezőnek a közadó fejében történő foglalás esetére is védelmet nyújt. H. L. Jelzálogj ogunk. A jelzálogjog a hitelrendszer egyik legfőbb pillére. Csak akkor tudja azonban hivatását betölteni, ha a hitelezőnek megfelelő biztonságot nyújt. Ennek a biztonságérzetnek egyik alaptétele a jelzálogjog változatlansága s annak tudata, hogy azt érvényesítésében más intézkedések nem veszélyeztetik. Mai jelzálogjogunk az 1927. évi XXXIV. t.-c.-ben van kodifikálva. E törvénycikk is érintetlenül hagyja jelzálogjogunk régi alapelveit és ami újítást tartalmaz, az tulajdonkép a meglévő intézményeknek korszerű kiegészítése. Sajnos a jelzálogjog terjedelmét az utóbbi időben több rendelkezés veszélyeztette. Első helyütt állnak e tekintetben azok az adóügyi rendelkezések, amelyek az előnyös tételeket szaporították. Itt csak egyről teszünk említést. A részbirtok elárverezése esetén az összbirtok előnyös tételei érvényesíthetők ezzel az elárverezett hányaddal szemben. Ez az intézkedés különösen a kisgazda hitelt ássa alá, tehát egy oly társadalmi osztályét, amelynek hiteligényei érdekében úgy az állam, mint a hitelszervek nagy áldozatokat hoznak. A kisgazdák ingatlanainak túlnyomó része eszmei hányad. Azok fedezeti alapot nem képezhetnek, ha a hitelezőnek attól kell félnie, hogy a többi hányadok köztartozásai fejében elviszik az ő fedezetét. Egyéb követelések részére sem szabad törvényes elsőbbségeket biztosítani, mert az ily elsőbbségek mindenkor csökkentik a jelzálogjog terjedelmét és így értékét. Ily veszedelem rejlik abban, hogy a bíróságok egyrésze a törvény nyilvánvaló félreértése folytán az IOKSz követeléseit az ingatlanokkal szemben is mint előnyös tételt