Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A gazdatartozások rendezése

17 gyai tekintetében az árverés elrendelését vagy foganatosítását elhalaszthatja, ha az adós hiteltérdemlően kimutatja, hogy rossz termés, állatainak elhullása, vagy gazdaságában önhibáján kívül szenvedett egyéb rendkívüli súlyos károsodás miatt jutott abba a helyzetbe, hogy kötelezettségeinek egyelőre eleget tenni nem tud. A halasztást a bíróság a körülményeknek megfelelő időartamban állapítja meg; leghosszabb tartama a folyó gazdasági év végén túl nem terjedhet. A R. a gazdaadósságok rendezésének megkönnyítése végett három alapot létesít, ú. m. a kamathozzájárulási, tőketörlesztési, és teherrendezési alapot. A kamathozzájárulásí alapból a kormány megtéríti a hitelintézeteknek és gyámi pénztáraknak azt a különbözetet, amely kamatköveteléseikben előállottak annak következtében, hogy a kamatláb a gazdaadósokkal szemben öt és fél, illetve négy százalékra csökken. Ezen alap a betéti üzletággal foglalkozó hitelintézetek befizetéseiből és a kamatilletékek egy részéből alakul. Az A) 1. pont alatt említett jóváírt tőketörlesztési összeget a tőketörlesztési alap téríti meg a hitelező pénzintézetnek. A teherrendezési alap a R. végrehajtása következtében szükséges átmeneti hitelműveletek lebonyolítására, az egyességi eljárások előmozdítására és R. végrehajtására szolgál. Ezen utóbbi két alap létesítéséről a pénzügyminiszter törvényhozási felhatalmazással hitelművelet útján gondoskodik. A R. igen sok részletkérdés szabályozását utalja át az illetékes resszortmíniszterek hatáskörébe. Ezek közül megjelentek a 2.500. és 2.600. P. M. sz. rendeletek a R. egyes pénzügyi rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában, a 2.550/ 1933. P. M. sz. r., amely a védett birtokká nyilvánítást kérő beadványok illetékéről szól, és a védett birtokká nyilvánítással kapcsolatos eljárási és telekkönyvi szabályok tárgyában. B. I. Az inkasszó rendelet, A követelések beszedésével (inkasszó) foglalkozó ipar gyakorlása tárgyában kelt és 1933. november 20-án életbelépett 67.688/1933. K. M. sz. r. ezen ipart az engedélyhez kötött iparok kategóriájába sorozza. Ilyen engedélyt csak az kaphat, aki az iparengedély elnyerésének általános feltételeinek fennforgását igazolja, feltéve, hogy a körülményekhez képest nem lehet kérelmezőről alaposan feltenni, hogy az ipart zugirászat folytatására fogja felhasználni. További előfeltétele a megállapított óvadék (4.000.—, 2.000.— és 1.000 P) letétele, az ipardíj (80.— és 40.— P) lefizetése és a cég bejegyeztetése. Az óvadék az engedélyessel szemben iparának gya2