Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - Szladits Károly egyetemi professzor: A magyar magánjog vázlata, 1. rész

170 líti, hogy a hatálytalanság bekövetkezik a megfelelő rendelkező hatalom hiánya miatt. A bírói stílus curiális az oly végrendeletet, amelyben az örökhagyó őt meg nem illető vagyonról rendelkezik, ,,érvénytelenéként szokta minősíteni, holott ez a végrendelet nem érvénytelen, hanem, mint Szladits tanítja, a megfelelő rendelkező hatalom híjján hatálytalan. A kisajátítás jogforrásai közül bár az iparfejlesztésről szóló korábbi törvényeket megemlíti, hiányzik az 1931. évi XXI. t.-cikk, amelynek 31. §-a a kisajátítási jogot kiterjeszti. Helyes Szladitsnak az a figyelmeztetése, hogy a jóhiszemű szerzés szabályai bizonyos fokig a tulajdonjog, illetve zálogjog szerzésénél eltérőek és hogy ,,aki jelzálogjogot akar szerezni, attól nem követeli meg bíróságunk azt, hogy nézzen utána magának az ingatlannak, nincs-e más a birtokban, mint aki ellen az ő jelzálogjoga irányul; a jelzálogszerzésre elegendő alap pusztán maga a telekkönyv". (272. o.) A jóhiszeműség elbírálásának ez az eltérése, hogy míg a tulajdonszerzésnél a telekkönyvön kívüli utánjárási kötelezettség a szerző félre hárul, addig a jelzálogszerző ezen utánjárási kötelezettség alól mentesül, a bírói gyakorlat örvendetesen életszerű felfogását igazolja. Aki ingatlant kíván szerezni, attól a köteles gondosság megkívánja, hogy ne csak a telekkönyvet, hanem az ingatlant természetben is tekintse meg; láttatlanban nem szokás ingatlant vásárolni, míg ellenben jelzálogi hitelnyújtás esetében az ingatlan megtekintése, ha megtörténik is, de nem átlagosan szokásos. Idegenszerűen hat Szladitsnak a jelzálogos követelés megkettőzéséről szóló tétele, amely akkor áll elő, ha a jelzálogos hitelező előbb követelését a jelzálogjog átírásának telekkönyvi eszközlése nélkül engedményezi, majd ennek megtörténte után bár jogellenesen, a követelést telekkönyvileg harmadik személyre ruházza át. (338. o.) Ennek az álláspontnak dogmatikai okfejtése a dologi adósság párhuzama gyanánt a pusztán a dolog lekötöttségében megnyilvánuló az adós személyes felelőssége nélküli ,.dologi követelés" fogalmának elismerését és további következéseiben ennek a fogalomnak tartalmi kiépítését tenné szükségessé. Ennek a fogalomnak útját egyengeti az adós személyes felelőssége nélküli ú. n. lombardhitel vagy az ingózáloggal biztosított elévült követelés esete, de ugyanehhez a fogalomhoz juttat el az általunk tárgyalt kérdés is (Érdekeszme töredékek. 39. o.), hogy könyvkivonat alapján kérhető-e az adós javára bejegyzett jelzálogjogra előjegyzés. Szladits tételének következetes végiggondolása újszerű fogalmi elemzésekhez juttathat. A magyar jogi könyvek szokásos kritikája annyira baráti hangú, hogy szinte a kritika szó alig is illik rájuk. Azért a könyv ismertetését mégis csak azzal az egyszerű és becsületes megjegyzéssel zárhatjuk le, hogy ez a könyv a magyar jogirodalomnak örvendetes nyeresége. B. S.