Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 3. szám - A tőzsdebíróságok nemzetközi jelentősége

161 zást, ez a beavatkozás csak átmeneti lehet, mert a gazdasági élet eleven organizmus és így a természetes folyamatot megakasztó beavatkozás az egész szervezetnek, az egész gazdasági életnek megbetegedésére is vezethet. Vázolta előadó a gazdasági szabadság tanának alaptételeit és kiemelte, hogy a gazdasági élet egyensúlya természetes módon alakuló gazdasági tényezők egymásrahatásának spontán következménye. A legfőbb gazdaságszabályozó faktor az áralakulás, amely maga is eredője más gazdasági tényezőnek, a keresletnek és kínálatnak, ezek irányítják az árat, viszont ugyanakkor az ár a keresletet és kínálatot. Az ár ilymódon szabályozza úgy a termelést, mint a fogyasztást. Ugyaníly automatikus szabályozó a kamat, amely a tőkekeresletet és tőkekínálatot irányítja, automatizáló szerepe van a pénznek, az aranynak is, kiegyensúlyozó jelentősége pedig a hitelnek, a vállalkozási kezdeményezésnek. Mindezek a természetes gazdasági tényezők teljes hatályukban csak akkor érvényesülhetnek, ha az állam úgy a kereslet, mint a kínálat oldalán biztosítja a szabadságot. Ez a megállapítás adja okát az állam közömbösségének a forgalmi jog terén a szabad gazdasági rendszer mellett. Az államnak ez a közömbössége a háborúban szűnt meg és rendszeres, céltudatos beavatkozássá változik, ha valóra válik az irányított gazdálkodás, de még inkább, ha egyes termelési ágak monopolizáltatnak. Az állami beavatkozásnak a jogszabályok jellegére az a kihatása, hogy a gazdasági jog szabályai eredeti formájukból kivetkőznek, mindinkább cogens jogszabályokkal szaturálódnak át, aminek folytán a forgalmi jog szabályainak magánjogi jellege szenved csorbát. A tőzsde a szabad, természetes gazdasági fejlődés szülöttje, így tehát a gazdasági szabadság megszorításával a tőzsde is veszít jelentőségéből. A tőzsde a gazdasági szabadságot, a gazdasági kötetlenségét, az állami be nem avatkozást szolgálja. Főhívatása a reális áralakulás kifejlesztése, ami részben a készáruüzlet terén történik az egyidőben különböző piacokon kialakult árak egyensúlyba hozásával, részben pedig a határidőüzlet terén a különböző időpontokban kialakult árak nívetlálásával. Hogy a tőzsdék ezt a gazdasági hivatásukat betölthessék, speciális jogszabályokra van szükségük. Ezek a különleges jogszabályok a szokványok. De szüksége van a tőzsdének külön szakbíróságra is, amelyet főleg a perviták alapjául szolgáló ügyletek különleges tényállása tesz indokolttá, amely a csupán jogi képzettségű bíró előtt szakértő alkalmazását igénylő idegen matéria. Ezzel szemben a tőzsdebíró benne él a gazdasági életben, rendelkezik szakismeretekkel és a mérlegelés teljes szabadságával, perjogi formákhoz nem kötötten ítél. így alakult ki azután a tőzsdebíróság az áralakulásnak nemzetgazdasági, sőt világgazdasági jelentőségű tényezőjévé. Főfeladata: mindazoknak az akadályoknak az elhárítása és mindazoknak a viszszaéléseknek, nemkülönben bizonytalanságoknak és ezekből folyó bizalmatlanságnak a megszüntetése, amelyek a megfelelő, reális áralakulás útjában állnak, továbbá védelme a kereskedői szoliditásnak, tisztességnek és hűségnek.