Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 2. szám - Tisztességtelen verseny, gazdasági élet és chícane (executio popularis
110 foglalkozási ágaknál, mint aminő az ügyvéd is, alapdíjat szed az előfizetőtől. Az ügyvédet sokkal többen keresik telefonon, mint ahányszor ő hívni kénytelen. Ha már most az ügyvédnek nincs telefonja, mi sem természetesebb, minthogy őt felhívni nem lehet és valójában magának a kincstárnak okoz kárt ez a rövidlátó üzleti politika. Ha már nem lehet általánossá tenni, hogy az előfizető csak a beszélgetései után fizessen díjat, az ügyvédnél meg kellene hogy adja ezt a kedvezményt a telefonigazgatóság, hiszen elsősorban az ő érdeke, hogy minden ügyvédi iroda fel legyen telefonnal szerelve, hogy azt minden ügyfél bármikor felhívhassa és ezáltal a telefonüzem jövedelmezőségét emelje. Ma, amikor szőnyegen van a telefondíjak revíziója, a postaigazgatóság figyelmébe ajánljuk ezt a körülményt, amely emellett egy egész csekélyke kis segítséget s egy egész szerény kis megbecsülést jelentene az ügyvédség számára. Választottbírósági központról sok szó esik ma, amelyet igen érdemes férfiak próbálnak megvalósítani. Egész szerényen szeretnénk ehhez a kérdéshez hozzászólni, anélkül, hogy közérdeket vagy közérdekű próbálkozásokat sérteni — elgáncsolni akarnánk. Az ügyvédség mindenkor különös megbecsüléssel viseltetett a választott bírósági intézmény iránt, amely valójában megfelelő feltételek mellett a gyors és kiegyenlítő ítélkezésnek egyik legerősebb eszköze. De úgy érezzük, fel kell emelnünk a tiltakozó szavunkat minden olyan intézmény létesítése ellen, amely a tradícióval bíró és jól bevált tőzsdebírósági intézmény megerőtlenítésére volna alkalmas. Más oldalról nézve a kérdést, nem tudjuk helyeselni az új próbálkozásban megnyilatkozó korlátozó rendszert, amely éppen azért, mert nem törvényen alapuló átfogó gondolat — híjával van, a tőzsdebíráskodás előnyeinek anélkül, hogy esetleges hátrányait kiküszöbölni tudná. Egy oly választott bíráskodási rendszer, amelyben a bírák és különösen az elnökök előre kijelölt személyekből választhatók, éppen ott gyöngítik ezt az intézményt, ahol egyébként hosszú évezredes fejlődés eredményeként a legerősebb. A felek szabad bíróválasztó jogában és az elnök személyének megkötött kijelölési lehetőségében. Anélkül tehát, hogy állást foglalni kívánnánk a kérdésben, ezeknek a kifogásainknak hangot adni kötelességünknek tartottuk. Miniszteri ankét tárgyalta az ügyvédek helyzetét. Régi kívánsága valósult ezzel meg az ügyvédi karnak. Hogy a kívánság mögött mennyi volt a komoly érdek, azt nem annyira az ankét mint az ezt követő miniszteri elhatározás lesz hivatva igazolni.