Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Tisztességtelen verseny, gazdasági élet és chícane (executio popularis

108 meg. Ezután az előadó a mérlegre vezetendő könyvvizsgálói záradék jelentőségéről szólott, majd röviden foglalkozott a rendes hites könyvvizsgálói gondosság és — a végrehajtási rendelet által előírt, de szigorúan nem követhető — személyes eljárás követelményével, mint amelyek a revízió teljesítésének módjára vonatkoznak, végül pedig kiemelte a titoktartás negatív tartalmú kötelességének fontosságát. Az előadó előadása során behatóan foglalkozott a vonatkozó angol judikatúrával, és ismertette a főbb külföldi jogrendszerek álláspontját. Az előadás főbb pontjaihoz dr. Beck Salamon ügyvéd, Graber h. könyvvizsgáló és az elnöklő dr. Blau György ügyvéd szóltak hozzá. ÜGYVÉDSÉG. A falu jegyzője. A kir. Kúria egyik legutóbbi ítélete (V. 1472/1933. sz.) érdekes adalékkal szolgál a községi jegyzők által elkövetett műhibák jegyzékéhez. Az eset a következő: A falusi felek a község pennáját bizták meg azzal, hogy a vételi szerződés megkötése előtt tekintse meg a telekkönyvet. A jegyző a telekkönyvet megnézte ugyan, abból megállapította, hogy a haszonélvezeti jog törölve van, de már a telekkönyvi irattárba nem nézett bele, holott a kir. Kúria ítéleti indokolása szerint ,,az adott esetben nemcsak magát a telekkönyvet kellett volna alpereseknek megnézetniük, hanem a telekkönyv kiegészítő részét képező irattárban a felperes haszonélvezeti joga törlésének elrendelésére alapul szolgáló okiratot is tartoztak volna megnézetni, amely esetben pedig azonnal meggyőződhettek volna, hogy a felperesnek haszonélvezeti joga a kereseti ingatlanra fennáll, erről ő le nem mondott, a telekkönyvi hatóságnak a törlést elrendelő végzése téves és amennyiben az alperesek által megbízott községi jegyző a kellő gondosságot ki nem fejtette, mert csak a telekkönyvet nézte meg és megelégedett az abban foglalt törléssel és nem tekintette be a törlés bekebelezésének elrendelésére alapul szolgáló okiratot: a megbízottnak ez az eljárása a megbízó alperesek terhére esik." A kifejtettek alapján a kir. Kúria megállapítván, hogy alperesek (a megbízók) a kellő gondosságot ki nem fejtvén, jóhiszemű szerzőknek nem tekinthetők s így az általuk kötött jogügylet, amennyiben az a felperes haszonélvezeti jogát sérti, vele szemben hatálytalan. A falu jegyzője. ... ez az a sokat vitatott magánmunkálat kérdése, amelyhez bizonyos körök olyannyira ragaszkodnak a nép egyszerű gyermekei avagy más szóval a vidéki jogkereső közönség érdekében. Egy példa arra, hogy az elméleti és gyakorlati tudás egész harci vértezetével legyen a tanácsadó felszerelve, különben a kontár féltudása csak bajba és hátrányos helyzetbe hozza azt a felet, aki az ilyen fél vagy harmadtudós jogtudományában bízva, mellőzi a hivatottság minden próbakövét kiálló jogászt: az ügyvédet. Az tény, hogy még az írott jog expressis verbis nem tartalmazza azt a követelményt, amely a kir. Kúria fentebbi ítéleté-