Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Tisztességtelen verseny, gazdasági élet és chícane (executio popularis

101 a végrendeleti örökösnél is erősebb joggal bír. Igaz, a kórházat megelőzik a „hozzátartozók", de hogy kik azok, mily távoli rokonsági fokig megy el ez a fogalom, a házastárs vagy annak rokonai hozzátartozók-e: nincs megmondva. A ,.hozzátartozó", ellentétben összes egyéb örök jogi szabályainkkal, nem ipso jure örököl, hanem az örökség megszerzéséhez írásos örökösi nyilatkozat szükséges. Ez a nyilatkozat három havi, feltehetőleg záros, határidőhöz van kötve. Bármennyire is megkönnyítik ezek a szabályok a kórházi adminisztráció munkáját, jogászi szempontból mégis kívánatos volna, ha hasonló rendelkezésektől ugyanoly gondossággal óvnák meg jogunkat, mint ahogyan a rendelet szerint az örökség tárgyaínak kötelező fertőtlenítésével a kóros baktériumoktól igyekeznek az örökösöket mentesíteni, A „kincstári magánjog" és a „kincstári pergátlók" módjára beszélhetünk most már kincstári jelzálogjogról is. A 16.400/1933. M. E. számú rendelet, vagyis ugyanaz, amely az adózóknak különböző részletfizetési kedvezmények nyújtásával igyekszik könnyebbséget szerezni, bevezeti jelzálogjogunkba azt a teljesen új jogintézményt, hogy a ranghelyfenntartást közadók biztosítására szolgáló jelzálogjogokra nézve nem a jelzálog tulajdonosa, hanem a jelzálogos hitelező, t. i. az adóhatóság gyakorolja. Merőben méltánytalan és a jelzáloghitel teljesen felesleges megnehezítését jelenti, ha az amúgyís számos privilégiumot élvező köztartozásokat még evvel a kedvezménnyel is felruházzák. De van. ebben a rendeletben még más is. A rendelet 7. §-a kimondja, hogy a köztartozások után járó késedelmi kamatokat mindenkor a tőketartozással azonos sorrendben kell kielégíteni. Vagyis az előnyösen sorozandó közterheknek nemcsak a tőkéje, hanem még a kamatjai is előbb nyernek kielégítést, mint akár az első helyen bekebelezett jelzálogos teher. A kír. Kúria gyakorlata ellenkező volt (Pk. V. 6335/1929., J. H. 1931. 159.; Pk. V. 2133/1932., Perj. Dtár 1933. 226.; Pk. V. 999'1933., u. o. 227.). A pénzügyi hatóságok természetesen állandóan támadták ezt a bírói gyakorlatot (lásd pld. az Illetékügyí Közlöny 1932. évi 8. számának 6. oldalán megjelent közleményt), míg most végül a rendelet döntötte el a kír. Kúria és a pénzügyi hatóságok közötti jogvitát. Az előnyös kielégítést biztosító jogszabályok — elsőbbség, törvényes zálogjog és még egy csomó egyéb elnevezés alatt — száma oly nagy, hogy komolyan veszélyeztetik a rangsoros kielégítésnek magyar jog szerint is uralkodó elvét. Jogpolitikai érdek, hogy a privilégiumok mennél szűkebb térre szoruljanak.