Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 6. szám - A részvénytársaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságoknál a szolgálati járandóságokat csökkentő 4600/1933. M. E. sz. rend. egyes intézkedéseiről

308 új pénzhitelező a likvidációs kérelem tárgyában tartott tárgyalás alkalmával vitatni próbálta azt, hogy a szakasznak ez a korlátozó intézkedése az egyesség jóváhagyása után, de még a befejezetté nyilvánítás előtt igénybe vett új hitelekre már nem vonatkozik. Sajnos, a törvényszék kitért a döntés elől, amennyiben megállapította, hogy ez a kérdés nem tartozik a likvidációs kérelem tárgyában folytatott tárgyalásra, hanem döntse el majd a kérdést a likvidáció tényleges lefolytatása alkalmával a likvidáló szerv. * * * Nemcsak az új hitelezők problémájának széles területén, hanem az egész kényszeregyességi eljárás során, különösen pedig a likvidációban a jogászi problémák egész légiója kerül bíróságon kívüli elintézésre, ami nem szolgálja ugyan a joggyakorlat fejlődését. De talán nem is kell ezen nagyon keseregnünk, ha a probléma konkrét esetben nem is teljesen a jogászi igazságnak megfelelően, nem a klasszikus jogalkalmazással nyer megoldást, hanem esetleg annak rovására, azonban olyan pozitív gazdasági előnyöket magában rejtő békés kiegyezés útján, melyben az egyességet kötő felek valamennyien megnyugszanak. > JOGALKOTÁS. A részvénytársaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságoknál a szolgálati járandóságokat csökkentő 4600/1933. M. E. sz. rend. egyes intézkedéseiről. A 4600/1933. M. E. számú rend. a részvénytársaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságok, közüzemek, egyes közérdekű testületek és egyesületek gazdaságosabb működésének elősegítéséről — nem csupán abban a vonatkozásában érdemel figyelmet, hogy az individualista szemléleten alapuló jogrendből újra egy karéjt szel le. S nem csupán abból, hogy a bírói utat ott zárja ki, ahol annak legsajátosabb területe volna, a magánjogi szolgálati szerződések területén, ahol a magyar bírói gyakorlat 1920. óta nagyot és maradandót alkotott s megmutatta, hogy mint tud házagos és laza szabályokból az élet ezernyi arculatához alkalmazkodó jogrendszert kitermelni. De figyelmet érdemel mindezeken felül azért is, mert rövid, néhány rendelkezésében, amelyek valamennyi részvénytársaságra, szövetkezetre és korlátolt felelősségű társaságra vonatkoznak (III. fej. és IV. fej .-bői 35. §.) a kételyek és határozatlanságok áradata ömlik felénk, amelyek annál súlyosabbak, mert bíróság elé nem vihetők e kérdések.