Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Jogirodalom és jogfejlődés

76 téseiből vett idézetek gyűjteménye. A római jog azzal ismerte el a jogtudománynak nagy jelentőségét a jog kialakulására, hogy a responsá-kat tételes jogforrásként is elismerte, így náluk a jogtudomány nemcsak a jog kialakítója és elméleti megalapozója volt, hanem a tételes jog kútfőjévé vált. De az újabb jogtudomány sem maradt el jelentőségében a római jogi mellett, a nagy pandektisták alkalmazták a római jogi rendszert az élet és az igazságnak újabb szükségleteire, a jogirodalom fejlesztette ki a speciális kereskedelmi, váltójogi, a szellemi javak védelmét célzó, a személyiségi jogi fogalmakat- A tételes kútfő addig nem is tud valamilyen jogágat kodifikálni, míg a szükséges jogi fcgalmak, összefüggések a jogtudományban ki nem alakultak és ha a gyorsan felmerülő újabb szükségletek kielégítésére a jogtudomány munkáját |pe nem várja, életrevaló, helyes, hosszabb életű jogszabályt alkotni nem tud. De a jogtudomány munkája nem fejeződik be a tételes jogszabály megalkotásával. Minden kódexnek, minden megmerevített, formába öntött jogi szabálynak elavulása lassan megkezdődik közvetlenül életbelépése után. Az élet folyton változó viszonyaira a rendszerbe foglalt jogtételek csak úgy alkalmazhatók, mint készen vett ruha az élő ember testére, az egyéni esetre való alkalmazással. Tulajdonképen minden jogi. szabály megalkotása után önálló életet él és hosszabb idő múlva értelme oly módon változik, hogy alkotója elképzelésétől sokszor idegen lesz. A törvényeknek ebben az önálló életében is nagy szerepe van a jogirodalomnak. Az eseti döntésnek inkább intuitív jogalkalmazása mellet a jogtudomány képezi ki az újabb követelmények szerint a jogszabályban lévő fogalmak újabb értelmét, illeszti be a törvény rendszerébe az újabb életviszonyokat. A jogirodalom előkészíti és továbbfejleszti a tételes jogalkotást. Jelenlegi szegényes viszonyainknál fogva a tételes jogszabályok, a bírói határozatok gyűjteményein és a kommentárokon kívül más jogi munka, ha esetleg olvasóra igen, de vevőre már nem nagyon talál és így érthető a kiadónak a tételes jog magyarázásán túlmenő jogi művek kiadásától való idegenkedése. Az a jogi irodalom, mely jogi irodalom a szó valódi és nemesebb értelmében, melynek a jogtudomány, a tételes jogalkotás és jogfejlődés és a társadalom az anyagi igazság érvényesülésének lehetősége tekintetében mindent köszönhet, ma nem üzlet. Hiszen nemcsak a laikusok, kik a jogtudományt valami ravasz csalafintaságnak tekintik sokszor, hanem a gyakorlati jogászság fanatikusai is azt mondják, nincs ma időnk elmélkedésre, a fontos az, hogy tudjuk, mi a tételes jog, Már pedig jaj annak a tör-