Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A részvénytörvény előkészítése. A magyar részvényjogi reform anyagának előkészítése. A magyar Jogászegylet által kiküldött Bizottság munkálata [könyvismertetés]

144 szerződés tárgyának határozott megjelölése hiányában ezen okirat alapján a tulajdonjog bekebelezése nem volt elrendelhető. Nem pótolja az A-/, alatt csatolt adásvételi szerződés ezen hiányát, az eladó által egyoldalúlag kiállított és a kérvényhez B-j. alatt csatolt engedményi okirat és bekebelezési engedély sem, mert ezt az okiratot a vevők alá nem írták s így az nem bizonyítja azt, hogy az okiratban megjelölt s a dadi 634. számú tkvi betétből lejegyzendő 2532/133. helyrajzi számú 3 kat. hold és 1200 négyszögöl területű ingatlan, amelyre a vevők tulajdonjogának a bekebelezése kéretett, azonos az A7. alatt csatolt adásvételi szerződés szerint megvett a „dadi I. táblából" kihasítandó ingatlannal. (1933. ápr. 7. — Pk. V. 1371/1932.) Ügyvédi rendtartás. 138. Ü. r. 48. és 54. §. — Ügyvéd által ügyfele javára behajtott pénz kezelése. — Megítélt összeg jutalomdíj szempontjából. — I. Az Ü. r. 48. §-a csak arra kötelezi az ügyvédet, hogy az ügyfele javára behajtott pénzt híven megőrizze és azt az ügyfél kívánatára kiszolgáltassa. Külön megállapodás hiányában tehát az ügyvéd a kezeihez befolyt összeget ügyfele javára gyümölcsözőleg kezelni vagy elhelyezni nem köteles. — II. A megítélt összeg bizonyos % -ának jutalomdíjként kikötése esetében nemcsak a tőke, hanem a járulékok, a kamat is, szóval mindaz, ami a peresített követelésből az ügyfél részére — az ügyvédet illető perköltségen felül — az ellenféltől a perben hozott ítélet folytán befolyik, a megítélt összeg fogalma alá esik. K. Az Ü. r. 48. §-a csak arra kötelezi az ügyvédet, hogy az ügyfele javára behajtott pénzt híven megőrizze és azt az ügyfél kívánatára kiszolgáltassa. Külön megállapodás hiányában tehát az alperes a felperesek jogelőde javára megítélt követelésnek és járulékainak egyik részleteként 1929. június 14-én a kezeihez befolyt összeget ügyfele javára gyümölcsözőleg kezelni vagy elhelyezni nem volt köteles. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság amikor a felperesnek elmaradt kamatjövedelem címén támasztott 582 P 25 f. követelését jogosnak el nem ismerte, Az A •/. alatti okiratnak ama tartalmát, hogy néhai S. Elek a megítélt összeg 10%-ának jutalomdíjként való fizetésére vállalt kötelezettséget, a fellebbezési bíróság tévesen értelmezte akként, hogy ez a kikötés csupán a megítélt tőkére vonatkozik. Téves pedig ez az értelmezés azért, mert nemcsak a töke, hanem a járulékok, a kamat is, szóval mindaz, ami a peresített követelésből az ügyfél részére — az ügyvédet illető perköltségen felül — az ellenféltől a perben hozott ítélet folytán befolyik, a megítélt összeg fogalma alá esik. (1933. szept. 12. — P. II. 5619/1931.)