Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Fellebbezés a perköltség kérdésében az egyszerűsítési törvény alapján

516 kérdést ugyancsak a fenti értelemben döntötte el. E perben alperes fél fellebbezéssel és a 15 pengőben megállapított költségeit 61 pengő 10 fillérre kérte felemelni. A kérdés itt annál érdekesebb, mert a per ingatlan tehermentesítése és jár. iránt indult és így vitatható lenne az is, hogy ezen perben értékre való tekintet nélkül van helye fellebbezésnek. A kir. törvényszék azonban, — bár ez csak az indokolás általános szelleméből állapítható meg, Pf. II. 3039/1933. sz. ítéletével — nyilvánvalóan az egyszerűsítési törvény 24. §-ának a nagyméltóságú magy. kir. Kúriának P. V. 1518/1917. számú döntésének indokolásával történt összevetése után, arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután az ingatlan tehermentesítése iránt folyamatban lévő per nem esik a Pp. 39. §-ának kizárólagos illetékessége alá, értékre tekintettel járásbírósági hatáskörbe utaltnak tekintendő és az egyszerűsítési törvény 24. §-ának fellebbezést korlátozó intézkedésének hatálya alá tartozik. A fentebb megjelölt törvényszéki ítélet indokolása szerint ,,a fellebbezés azért nem volt visszautasítható, mert az egyszerűsítési törvény 24. §-a szerint a perköltségekre vonatkozó fellebbezés megengedhetősége csak abban az esetben van a perköltség összegétől függővé téve, ha az ítélet ellen a fellebbezés egyebekben mind a két félre ki volna zárva. Ebben az esetben azonban az elutasító rész értéke 837 pengő 19 fillér. Az ítélet ezen része ellen tehát a felperes fellebbezéssel élhetet tvolna és így a fellebbezés mind a két félre nézve nincs kizárva." Miután a szegedi kir. törvényszék mindkét polgári tanácsa egyöntetűen foglalt állást a tekintetben, hogy a perköltségek kérdésében önállóan van helye fellebbezésnek azokban a perekben, amelyek az egyszerűsítési törvény 24. §-ának fellebbezést kizáró korlátozása alá tartoznak, feltéve, hogy a per érdemében valamelyik fél fellebbezéssel élhetett volna, de nem élt, a szegedi kir. törvényszék területén e kérdésben jogegység van. A magam részéről szükségesnek tartom még azt megjegyezni, hogy az egyszerűsítési törvényről szóló törvényjavaslat 24. §-a a polgári perrendtartás 476. §-ának 3. bekezdése helyébe lépő törvényi intézkedést nem tartalmazza és így e kérdésben a miniszteri indokolás sem ad felvilágosítást. A fentebb ismertetett kétrendbeli ítéletben foglalt jogi állásponttal szemben azután most a közelmúltban a budapesti tábla ellentétes álláspontot foglalt el. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a perköltség tárgyában a fenti értelemben benyújtható fellebbezés tekintetében az ország különböző bíróságai más gyakorlatot folytatnak, miért is szükségessé válnék esetleges intézkedés a jogegység megóvása érdekében. A budapesti tábla döntését VI. 4932/1933. szám alatt hozza a Jogi Hírlap 1933. évi július 30-iki száma. E szerint a 283 pengő tőke és jár. iránt folyamatban volt