Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Törvényjavaslat a zugirászatról

493 kapcsolatos és a rendeletben foglalt felhatalmazások alap­ján kiadandó újabb rendelkezések mit fognak tartalmazni? Biztosítani tudják-e majd a gyakorlati lebonyolítás egysze­rűségét és gyorsaságát és nem fogják-e a legszükségesebb mértéket meghaladóan megtámadni hiteléletünk legerősebb pillérének, a telekkönyvi rendszernek alapvető elveit: a publicitást és prioritást. JOGALKOTÁS. Törvényjavaslat a zugírászatról, A magyar kir. Igaz­ságügymíniszter Ur a napokban terjesztette be a képviselő­házban a zugírászatról szóló törvényjavaslatot. Örömmel üdvözöljük az Igazságügyminíszter urat ezen alkalomból. A törvényjavaslat beadásával honoráltatott az Ügyvédi Ka­maráknak, az Ügyvéd Szövetségnek és az összes ügyvédi testületeknek évekre visszamenő idevonatkozó törekvése. A törvényjavaslat lényegileg a budapesti Ügyvédi Ka­marának felterjesztéseiben kifejtett álláspontot teszi magá­évá. A javaslat legfontosabb rendelkezése az, hogy a zug­irászat cselekménye vétséggé minősíttetett és három hó­napig terjedő fogházzal fog büntettetni. Ezzel remélhetőleg a köztudatba át fog menni az, hogy a zugirászat a közér­dek szempontjából nagyobb jelentőségű bűncselekménynek tekintendő és így remélhetőleg a hatóságok részéről meg­felelő figyelemmel fog kísértetni. A vétséggé való minősí­tésnek meg lesz az a következménye is, hogy a megtorlásra rendelkezésre álló 3 évi elévülési idő lehetővé fogja tenni, hogy a zugírász által megkárosított egyének oly időben lép­hessenek fel, amelyen belül az elkövetett bűncselekmény még nem évült el. Ami a törvényjavaslatban meghatározott tényálladéki alkatelemeket illeti, úgy ezek lényegileg azt tartalmazzák, hogy a díjért vagy bármi más ellenszolgáltatásért kifejtett képviselet, beadvány, avagy okirat szerkesztése és az ezen tevékenységekre való ajánlkozás kellő jogosultság nélkül zugirászatot képez. A Pécsett a folyó év nyarán megtartott IV. vándorgyűlés (IX. Országos Ügyvédgyűlés) a maga ré­széről reámutatott arra, hogy a zugirászat tényálladéki alkatelemeí közül kihagyandó volna, hogy csak díjért, vagy ellenszolgáltatásért követhető el a zugirászat, — arra való tekintettel, hogy a gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben nem lehet bizonyítani azt, hogy a zugirász díjat, illetve ellenszolgáltatást kapott, illetve kötött ki. A zugirász ugyanis rendszerint tanú és írásbeli bizonyíték nélkül érint­2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom