Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének ujabb szabályozásáról

490 tulajdonának átruházását követelni, vagy az ingatlant végrehajtás útján kívül értékesíteni. A rendelet az „előre" kifejezés használatánál a lejáratra nem gondolhatott, mert a védett követelések általáb an 1932. április 1. előtt már lejártak. Egész valószínűtlen, hogy az az időpont, amelyhez a viszonyításnak történnie kell, a rendelet életbelépésének napja legyen. Tehát mi lehet mégis ez az időpont? Esetleg arról lehetne szó, hogy minden egyes védelmi intézkedésről való lemondás külön-külön bírálandó el abból a szempontból, hogy mikor nyílik meg annak érvényesíthetősége és ha az már megnyílt, úgy a lemondás érvényes, ha nem, akkor előre történt lemondásról lévén szó, az érvénytelen. Ez a magyarázat sem teljesen kielégítő, úgy hogy kétségtelenül igen súlyos értelmezési kérdések maradnak nyitva. A védett birtokká nyilvánítás hatálya megszűnik, ha a gazdaadós azt bármikor kéri. Eszerint a gazdaadós mindenkor abban a helyzetben van, hogy amennyiben pénzkölcsönre, vagy árúhitelre van szüksége, annak joghatályos fedezetet adjon a védett birtoki minőség törlésének kérelmezése kapcsán, ami adott esetben a hitelezők egyenlő elbánásának elvét súlyosan sértheti. A hitelezők a védett birtokká nyilvánítás hatályának megszűnését akkor kérhetik, ha annak előfeltételei a védett birtokká nyilvánításkor nem forogtak fenn; ha az adós minimális fizetési kötelezettségeinek eleget nem tesz; tulajdonosváltozás esetében, ha az új tulajdonosra a személyes előfeltételek nem állanak fenn; s ha a védettség további fentartásának indoka megszűnt. Hiánya az ezen kérdést tárgyazó 15. §-nak az, hogy csak az 5—7. §§-okban meghatározót szolgáltatások elmulasztása esetén teszi lehetővé, hogy a hitelező a védettség feljegyzését töröltesse. Ellenben, ha az adós a tőkésítendő kamatoknak telekkönyvi bejegyzésére vonatkozó okiratot (4. §. 3. bek.) a hitelező rendelkezésére nem bocsátja, nem ad a rendelet jogot a hitelezőnek a védettség feljegyzésének megszüntetéséhez. Ez oly hiány, amelyet sürgősen reparálni kellene. A védett birtokkal szorosan kapcsolatos a magánegyesség kérdése, mert csak az esetben lehet magánegyességí eljárásnak helye, ha a védett birtok kat. tiszta jövedelmének 40-szeres, illetve házas belteleknél a házadóalap 12-szeres szorzatát haladja meg a tartozás összege és megállapítást nyert, hogy az adós tartozásai vagyoni erejét meghaladják, mert a teljesítés teherbiróképességével arányban nincs. A rendelet szerint az eljárási szabályokat a minisztérium külön rendelettel fogja megállapítani. Ámde a megál-