Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének ujabb szabályozásáról

487 elrendelni, zárgondnokot bevezetni, az ingatlanra árverést kitűzni vagy megtartani, vagy az ingatlannak élő és holt felszereléseire, terményeire stb. ingó módjára végrehajtást vezetni, vagy azokat árverésen eladni nem lehet. Rendkívül fontos rendelkezése a rendeletnek (9. §. 2. bek.), hogy már a védett birtok minőségének telekkönyvi feljegyzése iránti kérelem beadása azzal a halasztó hatály lyal jár, amelyet a Ppé. tv. 41. §-a a végrehajtási eljárás során tett előterjesztéshez fűz, amelynek leglényegesebb része, hogy árverés nem foganatosítható. A védett birtok telekkönyvi feljegyzése iránti kérelem beadása tehát már egymagában (még ha az teljesen alaptalan is) elég ahhoz, hogy pl. a kitűzött árverés megtartható ne legyen. A védett birtok minőségének tkvi feljegyzése a már megtartott ingatlanárverést is hatálytalanná teszi, feltéve, hogy a kérvény beadásakor az utóajánlati 15 napos határidő még el nem telt, avagy az árverés még jogerőre nem emelkedett. Külön rendeleti szabályozásra utalja a rendelet a folyamatban levő zárlatnak, úgyszintén az ingatlan felszereléséhez tartozó ingóságok végrehajtásának mikénti rendezését, amelynek lényege (9. §. 5. bek.) annak megállapítása lesz és milyen eljárás útján lehet majd az eddigi kötöttségeket feloldani. Reméljük, hogy azok az előfeltételek, amelyekhez ez a feloldás köttetni fog, méltányosan fognak a hitelező érdekében is megállapítást nyerni. A csődnyitási kérelemmel kapcsolatban is tartalmaz a rendelet bizonyos könnyítéseket a védett birtok tulajdonosa részére, amelyek lényege, hogy csődöt nyitni nem lehet, ha a csődöt kérő hitelezőkkel szemben a gazdaadós a rendeletben előírt szolgáltatásokat teljesíti; illetve, ha a csődnyitás feltételei beigazoltattak, úgy mindenekelőtt egyességet kell megkísérelni és csak annak sikertelensége esetén kerülhet a sor a csődnyitásra. Egész általánosságban foglalkozik a rendelet a védett bírtok felügyeletével, a részletes szabályokat külön rendeletnek tartván fenn. A felügyelet kétféle és pedig: hitelezői (egyéni) felügyelet, vagy közfelügyelet, amely utóbbi egyrészt pótolja a kisebb kiterjedésű védett birtoknál a hitelezői felügyeletet, másrészt valamennyi védett birtokra kiterjed. A felügyeletnek célja a hitelezők érdekeinek megvédése, az adós által teljesítendő fizetésnek lebonyolításában való közreműködés, az adós vagyoni helyzetének megállapítása és az egyeztetés előkészítése. A felügyelet elrendelése és megszűntetésének kimondása az illetékes kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság hatáskörébe tartozik.