Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A gazdatartozások fizetésének ujabb szabályozásáról

476 kétségtelennek látszik, hogy a haszonélvező és javad, is gazdaadós, akinek azonban — miután nem tulaj dor védett birtoka a dolog természetének megfelelően nti^ le het. Kiemeljük, hogy a gazdaadósok körébe a mezőgazdasági ingatlan haszonbérlője nincs belevonva. — Lényeges a rendelet 32. §-ának a 6300. számú rendelettel azonos ama kijelentése, hogy nincs helye a rendelet alkalmazásának, ha az ingatlan tulajdonosa kereskedelmi társaság. Eszerint kereskedelmi társaságok gazdaadósnak a rendelet alkalmazásában nem tekinthetők. Nem tekinthető gazdaadósnak a gazdaadós kezese, vagy a vele együtt kötelezett személy, ha arra az 1. §-nak az adós személyére vonatkozó meghatározása nem alkalmazható, ami a rendelet 28. §-ának 4. bekezdésében és 31. §-ában foglaltak analóg alkalmazásával megállapítható. A hitelező személyét illetően az 1. §. semmiféle megkülönböztetést nem tartalmaz, minek folytán nemcsak a hitelintézeti, hanem az egyéb hitelező is a gazdaadóssal szemben fennálló követelése tekintetében a kamatnak bírói úton érvényesíthető legmagasabb mértéke tekintetében a korlátozó rendelkezések alá esik. A hitelintézeti és egyéb hitelezők között csak annyiban van különbség, hogy kamattérítésben az 5%%-os kamatot meghaladóan csak hitelintézeti hitelezők részesíthetők, tehát magánhitelezőnek, vagy nem hitelintézeti más hitelezőnek az 5%% kamattal minden kiegészítés nélkül meg kell elégednie. A kamatredukció az 1932. évi április hó 1. napja előtt keletkezett magánjogi követelésekre alkalmazandó, azonban a rendelet 14. §. 3. pontjából kitűnően a meghosszabbítás új követelés keletkezécÁ"~u tekinthető, A magánjogi követelések különbc között a kamat mértéke tekintetében semm bség nincs, tehát nemcsak a kölcsönök, hanem tralék, a bérösszeg stb. kamatai is redukció alá dntetben sincs különbség, hogy a kamat ügylel agy késedelmi kamat, amely a törvényes 5%-c meghaladó kikötés esetén az 1895. évi XXXV. é .-c. 1. §§-ai értelmében az adós késedelme es íbb folyik. Vonatkozik véleményünk szerint e ó a váltótartozás után fizetendő késedelmi kai *re is, szemben a váltótörvény 50. és 51. §§-ail irozott 6%-os kamattal. Az 5V2 % -ra történt kam a 38. §. 3. bekezdése értelmében az 1933. év hó 31-ig terjedő átmeneti időre is alkalmazam k. időtartama alatt az adós egyébként az ezen meghosszabbított