Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Dr. Medvigy Gábor: A földteherrendezés és a kamat sorsdöntő problémái [könyvismertetés]

130 fogadása után is hatályban akarta tartani, vagy sem, mert a fentebb kifejtei jogi álláspont szerint ez az öröklési szerződés jellegével biró közös vej rendelet a felperes örökbefogadásával úgysem vesztette el a hatályát, t<M kintet nélkül arra, hogy azt az örökhagyó hatályban akarta tartani, vagi nem. Ezért a fellebbezési bíróságnak ezekre a körülményekre vonatkozl ténymegállapítását támadó felülvizsgálati panaszok érdemi méltatást neri is igényelnek. (1933. jún. 8. — P. I. 4188/1931.) POLGÁRI ELJÁRÁSI JOG. 120. Pp. 55. §., 46.000/1930. I. M. — Hitbizományi jogi viszonyból eredő per. — Az a körülmény azonban, hogy a kerej setét hitbizományi birtokos, a hitbizományhoz tartozó ingatlanol| birtoka iránt indította, azzal kapcsolatban sem teszi a pert hit bizományi viszonyból eredővé, hogy az alperes a hitbízomán bizrtokos felperes ellen a hitbizományhoz tartozó ingatlanok tu lajdonjoga, és ennek meg nem ítélése esetére az általa fízetet vételárnak átértékelt összegben való visszatérítése iránt viszont keresetet támasztott. K. A 46.000/1930. I. M. számú rendelet 1. §-ának 5. pontja a Pp. 5 §-a ama rendelkezésének hatályát, a mely szerint a törvényszék elsőfokba tanácsban határoz, a hitbizományi viszonyból eredő perekben állított vissza. .... Mint a fejben .... Ennélfogva a hivatkozott rendelet a jelen perre nem nyerhet alkal mazást, következésképen a felperes alaptalanul panaszolja, hogy az első fokon eljárt kir törvényszék nem volt szabályszerűen alakítva akkor, amiko ítéletét egyes bíróságként hozta meg. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a per tárgyá tevő ingatlanokra vonatkozó átruházási jogügylet okiratba foglalás és hitbizományi bíróság jóváhagyásának hiányában érvénytelen. Ezt az ügyletet annak valósága sem tenné érvényessé, hogy a hitbi zományi bíróság előzetes engedélyt adott az ingatlanok elidegenítésére, a erre nézve felajánlott bizonyítást tehát, mint nem perdöntő körülményr ajánlottat, a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzhette (1933 jún. 16. — P. I. 4206/1931.) 121. Pp. 424. §„ — Perköltség megállapítása egyesítet perekben. — Az egyesített perek az egyesítés dacára önálP pereknek tekintendők, s mindenik egyesített perre vonatkozóa az egyes pertárgy értékeknek megfelelően a költségek elkülö nítve határozandók meg. (K. 1933. máj. 23. — P. V. 3738/1932 )