Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Dr. Medvigy Gábor: A földteherrendezés és a kamat sorsdöntő problémái [könyvismertetés]

117 108. Mt. 142., 155. §. — Közszerzemény és különvagyon összevegyülése esetében közszerzemény kiadásának módja. — Közszerzeményi jellege feleség személyes használatára rendelt ingóknak. — I. Ha a házastársak a feleség tulajdonában álló telken építkeztek és ez az építkezés közszerzemény, tehát a különvagyon és közszerzemény összevegyült, — a közszerzeménynek természetben vagy pénzben való kiszolgáltatása attól íügg, hogy vájjon a közszerzeménynek tekintendő beruházás értéke a különvagyon értékét meghaladja-e vagy sem. — II. Az a körülmény, hogy az ingók egy része az asszony személyes használatára szolgált, ezeknek a házasság alatt szerzett ingóknak különvagyoni minőségét meg nem állapítja. K. Sz. A, felperes, a felesége P. E. örököseivel szemben, közszerzői igényt támasztott. Kérte e címen a felesége hagyatékához tartozó, a m.-i 2176. számú telekjegyzőkönyvben 2217. helyrajziszám alatti ingatlanon a házasság fennállása alatt létesített építkezésből kifolyólag az értékemelkedés felének megítélését. Ezenkívül kérte a felesége halála után az építkezés befejezése végett teljesített kiadásai, nemkülömben a felesége k.-f.-i ingatlanára bekebelezett terheknek mint különadósságoknak rendezésével felmerült költségei megtérítését. A per adatai szerint (H. G. és G. I. tanuk vallomása) az asszony különvagyonát tevő lakóházat a házasság fennállása alatt 1923-ban lebontották és újraépítették, mely munkálatok az asszony halálakor nagyjában elkészültek, a hiányt pedig az asszony halála után pótolták. A fellebbezési bíróság megállapítása szerint az építkezési költségek túlnyomó része az asszony életében nyert kiegyenlítést, azok többi részét pedig az ő halála után a felperes fizette ki. A házasság fennállása alatt teljesített ez az építkezés közszerzemény. Arra való tekintettel pedig, hogy az építkezés az asszony telkén történt és így a különvagyon és közszerzemény összevegyült, — a közszerzeménynek természetben vagy pénzben való kiszolgáltatása attól függ, hogy vájjon a közszerzeménynek tekintendő beruházás értéke a különvagyon értékét meghaladja-e vagy sem, A fellebbezési bíróság a szakértők véleménye alapján azt rllapította meg, hogy az örökhagyó különvagyonát tevő 85 • öles ingatlan a lebontás előtti épületekkel 4000 pengőt, az új építkezés után pedig 16.217 pengőt ért. A szakértőknek ezt a véleményét a per adataira tekintettel a m. kir. Kúria aggály nélkül elfogadhatónak tartja, miért is a feleknek az értékmegállapítás elleni panaszai alaptalanok. Minthogy ezek szerint a közszerzemény értéke a különvagyon értékét meghaladja, ennélfogva megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az ingatlan felét közszerzemény címén a felperesnek megítélte, viszont a felperest a különvagyont tevő telek és az építkezésnél felhasznált régi épületanyag értéke felének — 2000 pengőnek — megtérítésére kötelezte. A bizonyítékok mérlegelése alapján iratellenesség és okszerűtlen kö-