Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 9. szám - Végintézkedések kihirdetése
467 egy egységet képező bejegyzéssel szerzett ingatlan-hányadot kell érteni, vagyis azt, hogy a Jt. csupán azt tiltja, hogy az egyazon sorszám alatt bejegyzett ingatlan-hányadot részben megterhelni nem lehet, — de nem írja elő kötelezően azt, hogy, ha valakinek az egyik betétben B. 2. és B. 6. alatt is van illetősége, hogy ezeket csakis együttesen terhelheti meg. Tehát — szerintem — a Jt. 3. §-ában foglalt „egész illetőséginek helyesen nem lehet azt az értelmet adni, hogy az egy betétben ugyanazon egyén javára különböző B.-lapi sorszámok alatt bejegyzett összes hányadokat kell érteni, hanem csakis azt, hogy „egész illetőség" alatt a B. lap egyik sorszáma alatt bejegyzett tulajdoni hányadot kell érteni s így egy társtulajdonosnak a jelzálogjog bekebelezése tekintetében annyi „egész illetősége" van, ahány egymástól függetlenül keletkezett, önálló sorszámú bejegyzése van. Ily értelmezés mellett tehát nem fog jogszabályba ütközni, ha a tkvi hatóság az egyik társtulajdonosnak a B. 4. és 6. sorszám alatt bejegyzett illetőségeiből csak a B. 4. alatti illetőség egészére fogja a jelzálogjog bekebelezését elrendelni. Úgy gondolom, hogy ez az értelmezés amellett, hogy a gyakorlatban előforduló kérdések megoldásához vezet, nem áll ellentétben a törvény rendelkezésével és intenciójával és ezzel az értelmezéssel egy igen fontos gyakorlati kérdés juttatható megnyugtató megoldáshoz. Dr. Árvay Kálmán. Végintézkedések kihirdetése. A Pestvidéki kir. Törvényszék, mint felfolyamodási bíróság az utóbbi időben az eddigi gyakorlattal ellentétben — költségkérdés kapcsán — oly értelmű végzést hozott, mely szerint a házassági szerződés, melyben örökjogi intézkedések is bennfoglaltatnak, nem hirdetendő ki. A házassági szerződésben foglalt örökjogi intézkedés gyakori eset. A felek a házassági szerződés megkötésekor egyúttal esetleges korai elhalálozásuk esetére végintézkedést is szoktak tenni. így például gyakran egymást nevezik ki örökösül, amenynyiben a házasság magtalan maradna, vagy pedig tekintettel arra, hogy a hozományt ellenkező végintézkedés hijján az aszszony törvényes vérrokonai öröklik, a házasfelek bizonyos időpontokat határoznak meg a házassági szerződésben és a feleség intézkedik, hogy amennyiben a házasság a megkötéstől számított 5, 10, 15 év múlva szűnnék meg az ő halála által, úgy a férj a hozomány mily összegét örökli, illetőleg nem köteles a feleség törvényes örököseinek kiszolgáltatni. Mindezeket az intézkedéseket a házassági szerződésben kölcsönösen, egymásra való tekintettel teszik, tehát ezek a végintézkedések öröklési szerződésnek tekintendők. Majdnem minden esetben a házassági