Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Biztosításjogi döntések

462 beavatkozási jogára hivatkoznak, amely elől elzárja a lehetőséget szerintük az, hogy a végrehaj tatóknak nincsen ellentmondási joguk az esetre, ha az adós evvel a joggal nem élt. Ezt a nézetet sem tudom osztani. Kifejezett törvényi rendelkezés nincs, amely a végrehajtatókat, ép úgy, mint bármely más személyt, akinek beavatkozási joga van, az ellentmondás benyújtásától elzárná. Viszont a Pp.-nak a mellékbeavatkozásról szóló általános szabályaiból következik, hogy a mellékbeavatkozásra jogosultaknak ugyanazok a jogaik vannak a perben, mint annak a félnek, akinek érdekében beavatkozni jogosultak. Ez a jogosultság tehát magában foglalja az ellentmondás megtételének jogát is, annak dacára, hogy a Pp.-nak a fizetési meghagyásról szóló fejezete mindenkor csak az adósról beszél. Máskép nem lehet megoldani a törvény hiányos fogalmazását és csak így válik elkerülhetővé, hogy a törvénynek oly módon való megkerülésére kényszerítsük a bérbeadót, hogy az keresetet adjon be, bízván a Te. 49. §. második bekezdésének utolsó mondatában, amely szerint az ily keresetet nem lehet hivatalból visszautasítani, hanem fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek kell tekinteni, — mert arról azután igazán nem tehet a bérbeadó, hogy az ő általa bírói felhívásra beadott keresetet ugyanannak a bíróságnak másik tagja minek minősíti. Dr. Vági József. I Biztosításjogi döntések. A kir. Kúria jogegységi tanácsa november 11-ére kitűzött ülésében két olyan kérdés kerül eldöntésre, melyeket az 1927: X. t.-c. (Bn.) vetett fel. Az egyik kérdés a következő: Ha a biztosított a kárbiztosítás hatályának beállta után fizetendő díjat az esedékességkor, vagy a neki engedélyezett halasztás elteltéig nem fizeti meg, a biztosítónak az 1927: X. t.-c. 5. §-ában előírt figyelmeztető felhívást a teljesítés elmulasztása után haladéktalanul kell-e elküldenie, vagy elküldheti-e azt a KT. 487. §i-ában meghatározott elévülési időn belül bármikor. Az ok arra, hogy a kérdés ebben a formában egyáltalán felmerülhetett, az volt, hogy a Bn. 4. és 5. §-ai, melyek a díjfizetési késedelem következményeit és a késedelem esetén követendő eljárást meghatározzák, szövegezésükben egymástól eltérnek. Az elsőéves, illetve a törvény szövegezése szerint a biztosítás hatályának beálltakor, vagy még az előtt fizetendő díj tekintetében rendelkező 4. §. 1. és 2. bekezdése kifejezetten előírja azt, hogy a határidők, melyen belül a díj perelhető, az esedékességtől számítandók. ,,Ha kárbiztosítás esetében a biztosítás hatályának beálltakor, vagy még az előtt fizetendő díjat