Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Tulajdonjog a követelésen. Hozzászólás dr. ifj. Nagy Dezső cikkéhez

458 ezen intézmények a jogrendszer képletsorozatában matematikai helyességgel nyert elhelyezést. Ifj. dr. N. D. igen értékes cikkében magánjogi jogrendünk függvényrendszeréből kilép, anélkül, hogy a hitelező és tulajdonos jogszerkezeti szerepét kellő analizisnek vetné alá, törvényhelyeket sorakoztat fel annak bizonyítására, hogy jogrendszerünk a követelés feletti tulajdonjog elismerése felé hajlik, axiómának veszi azt, amit bizonyítania kellene, teljességgel adós maradt annak feltárásával, hogy a követelés feletti tulajdonjog jogszer kezetileg mikép építhető fel. Ifj. dr. N. D. teljesen mellőzi a „követelés" fogalmának alanyi és tárgyi tartalmának kettősségét. A követelés alanyi értelemben nem egyéb, mint a szolgáltatás iránti igény szinonimája. Ahány kötelmi címen lehet szolgáltatást igényelni, annyi alanyi értelemben vett követelés lehetőség áll fenn. A munkaadó „követeli" a munkavállalótól szolgáltatásának teljesítését, a megrendelő „követeli" a vállalkozótól a vállalt mű létesítését, a hitelező „követeli" az adóstól a fizetést stb., dr. ifj. N. D. a követelés alanyi jelentőségét látszólag mellőzve, kiemeli a pénzkötelemnek tárgyi jelentőségű „követelés"-ét és ezt állítja szembe a tulajdonosnak tárgyi értelemben vett ,,tulajdon"-ával. Ha igaz mindaz, amit dr. ifj. N. D. bizonyítani kíván, nem értem, miért emeli ki és állítja szembe egyedül a pénzkötelem képletéből a hitelező és a követelés tárgyát — a „követelést" — a tulajdonnal szemben, mikor logikailag azonos szembeállítás eszközölhető bármely kötelmi jogcímnél a szolgáltatás tárgya — „követelés" — és a tulajdon (dolog) között. A Menger-féle munkaszemlélet űtján tovább haladva, joggal vitathatnám a következőket: A munkaadó pl. előre fizeti az alkalmazottját, aki ennek fejében neki dolgozni tartozik és így a munkaadónak ,,követelés"-e van a munkásával szemben (ugyan mi más lenne az?) A munkavállaló gondol egyet és nem dolgozik, amerikázik, sztrájkol stb., egyszóval nem szolgáltatja azt, amit a munkaadó joggal igényelhet, A tulajdoni „szemlélet" következetes keresztülvitele mellett a munkaadónak tulajdonjoga lévén a „követelés"-én, a tulajdonvédelmi intézkedéseket époly joggal igényelhetné, mint a „teljes munkaeredmény"-re számottartó munkás .. . Hogy a gyakorlatban a tulajdoni szemléletnek ezen vonatkozásban való alkalmazása mily komplikációkra vezetne, az első pillantásra is nyilvánvaló. Ifj. dr. N. D. helyenként azonban a „követelés" alanyi fogalmáról szól. így: (363. o.) „A követelés, mint tiszta kötelmi igény (!) azonban nem mindenkivel szemben lévén hatályos, felette birtok sem létezhetik." Itt már a követelés alanyi értelme-