Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 8. szám - Behajthatók-e a 25 pengőn aluli követelések?

1U5 nyereség háramolnék, tehát fenforognak azok a körülmények, melyek a jogügyletnek tévedés okából való megtámadására jogszerű alapul szolgál­hatnak. Ezért a kir. Kúria a felperes egyéb felülvizsgálati panaszának elbírá­lását, mint szükségtelent, mellőzve, a fellebbezési bíróság ítéletének meg­változtatása mellett a megtámadott ügyletet hatálytalannak nyilvánította, azonban, minthogy a már egy összegben kifizetett 3000 pengő az alperest ter­helő járadékba beszámítandó, kimondta, hogy a járadékfizetési kötelezett­ség csak ennek és kamatának letörlesztése idejével éled fel. (1933. máj. 24. — P. VII. 2044/1932.) 94. Mt. 1114. §. — Kártérítés a fegyelmi eljárás elrende­lése és lefolytatása miatt. — I. A fegyelmi eljárás elrendelésé­nek és lefolytatásának a ténye csak akkor esik a jogellenes cse­lekmény tekintete alá, ha az nyilvánvalóan alap nélküli, vagy vétkesen gondatlan eljárásnak minősíthető. — II. Nem vagyoni (erkölcsi) kárért pénzbeli kártérítésnek csak szándékos, avagy súlyos gondatlanságból elkövetett tiltott cselekmény vagy köte­lességsértés esetén van helye, amennyiben azt, az eset körülmé­nyeire tekintettel, a méltányosság megkívánja. — III. A nyug­díjazás ténye nem jelent olyan erkölcsi hátrányt, egyéni érték­csökkenést, ami nem vagyoni (erkölcsi) kártérítésre jogos alap lehetne. K. A felperes ellen lefolytatott fegyelmi eljárás során az első- és má­sodfokú fegyelmi bíróság — amint arra a fellebbezési bíróság helyesen mu­tatott rá -— törvényes hatáskörében járt el. A fegyelmi eljárás elrendelése pedig az alperes részéről akkor sem volt jogellenes, ha való volna is az, hogy annak az okiratnak az eredetijén, amely okirat alapján a fegyelmi eljárás megindult, a felperes névaláírása nem volt rajt, illetve az hamis volt, . . . Mint a fejben I. a. . . . Már pedig az egyedül abból az okból, mert az alperes a szóbanlevő okirat valódi vagy hamis voltának a megálla­pítását a fegyelmi eljárásra tartotta fenn, ilyennek nem tekinthető. Jog­ellenesség hiányában tehát nincs törvényes alap az alperes kártérítési fele­lősségének a megállapítására és így a felperes az alperessel szemben a fe­gyelmi eljárás elrendelése és lefolytatása miatt kártérítésként sem az állí­tólag felmerült ügyvédi költség megtérítését nem igényelheti, sem pedig erkölcsi kár címén vagyoni elégtételt nem követelhet. Utóbbit már azért sem, mert . . . mint a fejben II. a. ... Ilyen cselekményről vagy köteles­ségsértésről azonban már a fent kifejtetteknél fogva sem lehet itt szó, Ezekből következik egyszersmind az is, hogy a felperes a végelbánás­ból eredő joghátrány címén sem érvényesíthet kártérítési igényt az alperes­sel szemben, még ha ez a végelbánás alá vonás a fegyelmi eljárásra tekin­tettel történt is. Különben maga . . , mint a fejben III. a. . . . (1933. jún. 8. — P. II. 5635/1931.) 95. Mt. 1385., 1395. §. — Szavatossági hiány miatt vételár leszállítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom