Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Lehet-e a végrehajtást foganatosítani, ha az fel van függesztve?

46 fogva indokolt az alapperbeli jogosított félnek megadni a ki­elégítési végrehajtás elrendelésével és foganatosításával jogai­nak biztosítására ugyanazokat az eszközöket egy, legtöbbször már jogerős, ítélet alapján, amit valamely elsőbírói marasztaló ítélet alapján a biztosítási végrehajtás elrendelése és foganatosí­tása formájában is megkap, — annál is inkább, mert a Ppé. 41. §-ában foglalt korlátozásokkal lefolytatott kielégítési végrehaj­tás lényegében és tartalmilag nem más, mint a biztosítási végre­hajtás lefolytatása. Emellett szól az is, hogy a Vt. 42. §-ában szabályozott kivételnek is, ahol a felfüggesztésnek abszolút hatálya van, csak akkor van helye, ha a marasztalás összege letétbe helyeztetett; tehát a végrehajtató ily módon itt is bizto­sítva van megítélt követelése tekintetében. A kivételektől eltekintve, tehát végeredményben a végre­hajtás felfüggesztésének elrendelése esetén sem utasítható el u kielégítési végrehajtás iránti kérelem, hanem azt, — ha a végre­hajtató ügy kívánja, — el kell rendelni és foganatosítani is kell. Ha pedig netalán a bíróság jogszabálysértéssel ,,az elrendelésre és foganatosításra is kiterjedő hatállyal" függesztette fel a végrehajtást olyan esetben, mikor arra törvényes alap nem volt, természetesen még sem lehet a végrehajtási kérelemnek helyt adni, hanem azt el kell utasítani, mert a végrehajtás elrendelé­sénél a bíróság a felfüggesztő határozat tartalmához kötve van és a felfüggesztő végzés jogszabálysértő tartalmát a végrehajtás elrendelésével kijavítani nem lehet. Minthogy azonban a fel­függesztő végzés ellen az általános szabály szerint külön fellebb­vitelnek helye nincs, a jelzett sérelmet, például a végrehajtási kérelmet a fentiekhez képest szükségkép elutasító végzés ellen haszialt felfolyamodás során lehet orvosoltatni. Dr. Harmath Zoltán. Végrehajtásjogi szemle. I, Igényper nem létező felperes nevében. Ujabban Budapes­ten mindinkább elburjánzik az a visszaélés, hogy a végrehajtás foganatosításától számított 15 napon belül nemlétező személy nevében igénykeresetet adnak be, amelyet a bíróság a törvény értelmében halasztó hatályúnak nyilvántí, tehát a végrehajtás menete megakad s a kitűzött tárgyaláson derül csak ki a kézbe­sítő jelentéséből, hogy a felperesként megjelölt személy a kere­setlevélben megadott címen ismeretlen. Ilyenkor olyan helyzet áll elő, amely erősen próbára teszi a bírói ítélőképességet, mert a perrendtartásban (sem a végrehajtási eljárásban) nincsen oly szabály, amely a bírót ily esetben eligazítaná, hanem ilyenkor csak a józan életfelfogás szabhat irányt a teendőkre nézve. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom