Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 7. szám

IX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1933. SZEPTEMBER POLGÁRI JOG Meszlény Arthur. Meszlény Arthur neve a lap fedőborítékán a jelen számmal helyet cserél. A lap alapítása óta Meszlény Arthur főszerkesztőként jegyezte a lapot és pedig, amint a lap beköszöntésekor ő maga programmként je­lentette ki, nem névleges, hanem tényleges főszerkesztője akart — és tegyük hozzá az eltelt évek eredményei alap­ján, — tudott is tényleges főszerkesztő lenni. Az ő neve a lapnak nemcsak dísze, hanem munkájával, amelyet úgy saját cikkei révén, mint a lap irányítása révén fejtett ki, főerőssége is volt. Könnyű előre megrajzolni egy lap külső megjelenési alakját, de kemény munka újuló hónaponként változó témákkal, változatlan nívót fenntartani. E folyó­irat elgondolása az volt, hogy a gyakorlati élet embereinek, tudományosan megbízható, komoly orgánumot nyújtson, amely tárgyában, a feldolgozás stílusában, a témák megvá­logatásában, a gyakorló jogász mindenkori szükségleteihez igazodjék, de amellett egy magas teoretikus nívó is betar­tassák. Ez a programm nem két ellentét összeegyeztetése, hanem egy egységes szükséglet kétirányú vonalának párhú­zamos együttes szolgálata. Meszlény Arthurt jogászi neveltsége, gondolkodásának fegyelmezettsége, erős logikai vonalvezetése, teoretikusnak predesztinálták. Ma már közkeletű igazság, hogy a jogi teória nem abstrakt gondolatoknak a felettünk lebegő lég­ürben lefolytatott eszmei csatája, hanem a jogi teória is mindkét lábával a földön kell, hogy járjon. A fiatal Mesz­lény egyetemi tanulmányai alatt, amikor a fogékony ifjú lé­lek még alig tudja kivonni magát a tanítómesterek hatása alól, különösen ha ezek a tanítómesterek oly nagyszabású egyé­niségek, mint Grosschmid Béni és Szászy-Schwartz Gusz­táv voltak, lélekben már mestereivel szemben is haeretikus volt és első munkájában, a ,, Magán jogpolitikai tanulmá­nyok"-ban a tanári hatás alól felszabadult, önálló egyéni­ség bontakozott ki, aki programmatikus céltudatossággal hirdette a magán jogpolitíkának a magyar irodalomban ad­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom