Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Kettős mutató a Grill-féle Törvénytárakhoz [könyvismertetés]

75 K. A telekkönyvi iratok és az ugyancsak csatolt telekkönyvi betétmásolat szerint M. Gy. és neje M. Katalin szülők, a szentlőrinci 339. számú tkvi betétben A. I. 3. sor 226/2—a. hrsz. alatt felvett ingatlanuk tulajdonjogát, a Szentlőrincen, 1925. évi február 5-én kelt közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződéssel ruházták át fiukra M. István végrehajtást szenvedőre. A fent körülírt ingatlan tulajdonjoga ezen ajándékozási szerződés alapján kebeleztetett be, az átruházó szülők javára szóló szerződésbeli kikötményekkel terhelten, — a végrehajtást szenvedő nevére, egyidejűleg az ajándékozási szerződés 6. pontjában foglalt kikötés alapján az átadó szülők javára az átadott ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyeztetett. A 30. számú polgárjogi határozat szerint az ingatlan átruházásával kapcsolatosan, az ingatlan állagára vonatkozó igény biztosítására, az elidegenítési és terhelési tilalom olyan esetben is joghatályosan feljegyezhető, ha a bejegyzés tárgyának jogi természetében bentfoglaltatik már az a cél, amely szerint a tilalommal az átruházó, az ingatlan visszakövetelését, vagy harmadik személy javára a tulajdon átruházására irányuló követelést biztosította. A tényállás szerint az adott esetben az elidegenítési és terhelési tilalom, a szülők és gyermekük között létrejött ingatlanajándékozási jogügylettel alapíttatott, Ilyen esetben pedig a jogügylet természetében bentfoglaltatik az ajándékozott ingatlannak, bizonyos körülmények beállta esetében való visszakövetelhetésére vonatkozó igény, amely az ingatlan állagára vonatkozó igény biztosítása végett a felhívott elvi határozat indokolása értelmében, az ajándékozók javára az elidegenítési és terhelési tilalom érvényesen volt kiköthető és feljegyezhető. Az elidegenítési és terhelési tilalom érvényes nyilvánkönyvi bejegyzésével szemben pedig továbbá jelzálogjog bejegyzésének helye nincs, ezért a másodbíróság végzésének az a rendelkezése, amellyel a fent megjelölt ingatlanra, a végrehajtási jelzálogjog bekebelezése iránt való megkeresésnek, a joghatályosan feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom ellenére is helyet adott, — jogszabályt sért. (1932. dec. 17. — Pk. V. 1801/1932.) 65. Mt. 1721, §„ 1881: XXXI. t.-c. 8—9. §., 1881: XLI. t.-c. 25. §. — Telefonhuzal vezetése alkalmával faágak levágása. — Lakóház külsejének szépészeti szempontból elrontása miatt támasztott kártérítési követelés, K. A fellebbezési bíróság által helybenhagyott elsőbírósági ítélet megállapította, hogy az alperes (államkincstár) közege telefonhuzal vezetés alkalmából a felperes egy platánfájáról hat ágat az építési osztály vezetőjének (a B7. alatti alperesi átirat szerint a tulajdonos felperesnek) előzetes bejelentése és engedélye nélkül levágott. Megállapította továbbá a bíróság, hogy az ágak levágása által a fa éritéke nem csökkent s így a fa állagában károsodás be sem következett. Ezek a megállapítások támadás hiányában e helyütt is irányadók.