Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A mezőgazdasági földbirtokvagyon adósságainak rendezése

29 gyar kereskedelmi egyezmény becikkelyezése; a XIX. t.-c. pedig a munkabérek minimálására vonatkozó genfi egyezmény tervezetét tartalmazzaA felsorolt aránylag kisebb és inkább adminisztrativ jelentőségű törvényeken kívül mindössze a társadalombiztosításról szóló IV. t.-c., az uzsoráról szóló VI. t.-c, a hitelsértésről szóló IX. t.-c. azok, amelyek par excellence jogászi természetűek; a társadalombiztosításról szóló törvényről dr. Ballá Ignác mutatta ki lapunk hasábjain, hogy sokhelyütt az 0. T. L érdekeit egyoldalúan tartotta szemelőtt és az ügyvédi képviseletet sem favorizálja, ami modern jogállamban mindenkor retrográd irányzatot árul el; az uzsoratörvénnyel és a hitelsértésről szóló törvénycikkel ifj. dr. Nagy Dezső foglalkozott több ízben is behatóan és kellőkép rámutatott arra, hogy e törvények nem számoltak kellőkép a hitelélet kívánalmaival; oly jogi terminus technicusokkal dolgoznak, melyek nem harmonizálnak a régen bevált jogi fogalmainkkal és intézkedéseik sokszor indokolatlanul túl mennek a célon. Talán nem egészen indokolatlanul figurázta ki dr. Varannai István útszéli jogesetében az uzsorát, aki — nem egyszer szükséges rossz volt és így talán az orvosság olykor rosszabb a betegségnél is! A hitelsértésről szóló törvény különben sem túlságosan aktuális, ha meggondoljuk, hogy az ú. n. fizetésképtelenségek (csődök és kényszeregyességek) száma a multévihez képest igen nagy mértékben visszaesett; a hitelélet egyre gyorsuló zsugorodása folytán. Ha ezek után azt a kérdést akarjuk megválaszolni, hogy jogalkotásunk mikép reagált az 1932. év egészen rendkívüli módon súlyos gazdasági helyzetére: akkor nyilvánvaló, hogy az 1932. évi Corpus juris-kötet erre nem ad választ. Azaz, mégis egy törvény ad útmutatást és pedig a VII. t -c, mely ,,a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítására alkotott 1931. évi XXVI. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról" szól és 1933. évi június hó végéig hosszabbította meg az országos bizottság (ú. n. harminchármas bízottság) működésének folytatását, mely bizottság tartozik hathónaponként az országgyűlésnek jelentést tenni működéséről, de jogában áll valamely javaslat tárgyalása végett az országgyűlés öszszebívását kívánni, amit a képviselőház és felsőház elnöksége haladéktalanul köteles is eszközölni. Ezek után már nem nehéz megtalálni a választ arra, hogy mikép történt az 1932. év jelentősebb jogszabályalkotása? Rendeleti úton: pénzügyi, magánjogi és perjogi téren egyaránt. Ezek a rendeletek tartalmazzák mindazt, amit a. válság szakgatta helyzet megoldására az illetékesek szük-