Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Visszaélés a joggal

3 nek éveken keresztül nem sikerült egyetlen vadászata sem, a Kúria az alperest kártérítésre kötelezte (VI. P. 1290/1927. sz., Jogi Hirlap II. 416. sz.). Viszont amikor a felperesnek az alperes állást igért az üzletében arra az esetre, ha egy bizonyos mértékű forgalmat elér, de ez a feltétel az alperes magatartása miatt nem következett be, a Kúria nem látott kártérítésre alapot, mert a felperes nem is állította, hogy az alperes az áruk eladását szándékosan és kizárólagosan azért tagadta meg, hogy felperesnek a jó erkölcsökbe ütköző módon kárt okozzon (P. II. 7824,1931. sz., Esettárunk f. é. 161. sz.). Találkozunk a gyakorlatban azzal a szemponttal is, hogy a jogot nem szabad úgy gyakorolni, hogy ezáltal a másiknak a joggyakorlás útján elérhető előnnyel arányban nem álló károsodása idéztessék elő (Kúria 159. sz. E. H. — PHT. I. 42. 1. és P. VI. 7676 1925. sz., utóbbit idézem a Grill-féle Magánjog VI. kiadás, I. k. 28. 1.), s hasonló irányú az a tétel, amelyet a Kúria a fentérintett 15 P-ős beszámítás esetében úgy formuláz, hogy „általános magánjogi jogszabály, hogy a jogok gyakorlásában a jóhiszeműségnek kell érvényesülnie és a jog csak méltányosan gyakorolható", aminek hiányában a megengedett joglépések igénybevétele a joggal való visszaélés fogalma alá esik. Oly tétel, amely messze túlmegy ama határokon, amelyeket más esetekben a fentiekből is kitetszőleg maga a Kúria vont meg. A megszokott emberi dimenziókat messze túlszárnyaló látókörű Kohler1) a joggal való visszaélés esetét akkor látja ') Lehrbuch des Bürgerlichen Rechts, III. Bd., I. Teil, Berlin, 1915., 6. s k. 11. fennforogni, ha 1. a jogot jogcélja ellenére valakinek elnyomására használják fel, 2. a jogot úgy gvakorolják, hogy jog és ellenjog nem állanak egymással a kellő arányban, 3. ha a joggal úgy bánnak, hogy az egyéni és az összesség! jog nem lép egymással a kellő vonatkozásba, 4. ha a joggal úgy élnek, hogy ez ellentétbe jut a kultúrális renddel, és végül 5. ba a jogot chikane céljára gyakorolják. ad 1. Ide tartozik: a) az alaki joggal való élés abból a célból, hogy az anyagi jogot kijátsszák. Ide sorozza a védjeggyel, névvel űzött megtévesztéseket, váltók és más alakr szerű papírok jogkerülő felhasználását, az elévülés kihasználását, hibásan létrejött ítélet végrehajtását stb., b) valamely jog gyakorlása szükségtelenül bántó módon, pl. büntető ítélet közzététele, a férj részéről annak közzététele, hegy nejétől megvonta a kulcsok hatalmát, történetíró, emlékirat szerzője részéről intimitások időelőtti közlése stb., c) az adós részéről elkövetett jelentéktelen mulasztásokból súlyos jogkövetkezmények levonása, pl. csekély késedelem 1"