Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén [könyvismertetés]

19 napot megelőzően szükséges. Ha az értékesítés a tulajdonos beleegyezésével az első árverés határnapját megelőzően törté­nik, az árverések után járó adóbehajtási illeték nem számít­ható fel. (4) Ha a lefoglalt tárgy a tulajdonos beleegyezésével érté­kesíttetik, avagy a lefoglalt állatokat a tulajdonos maga érté­kesíti, a zálogolási jegyzőkönyvben ezt a körülményt mindenkor fel kell tüntetni és a jegyzőkönyvet úgy a végrehajtást szenve­dővel, mint a vevővel alá kell iratni. (') A második árverésen el nem adott tárgyakat rendszerint újabb árverés kitűzésének mellőzésével szabadkézből kell érté­kesíteni. A második árverésen el nem adott zálogtárgyaknak szabadkézből leendő értékesítése mindenkor kellő körültekin­téssel foganatosítandó. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) mindent köteles elkövetni, hogy a lefoglalt tárgyak értékesítése a lehető legkedvezőbb áron történjék. ('') Ha előrelátható, hogy a lefoglalt tárgyak iránt nagyobb érdeklődés van, az eladható tárgyakat megfelelően közhírré kell tenni, esetleg az érdeklődőktől ajánlatokat kell bekívánní. Mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, állatok tekintetében olyanok hívandók fel vételi ajánlat tételére, akik az ily cikkek kereskedésével hivatásszerűen foglalkoznak, továbbá olyan vállalkozók, akiknek a felsorolt tárgyak szállítására vonatkozó, különösen állami, vagy önkormányzati szervekkel vagy más nagyobb intézménnyel kötött szerződésük van. Egyéb tárgya­kat, amennyiben a közelben oly árverési csarnok van, amely­ben rendszeres árverések tartatnak, ily árverési csarnokokban, esetleg országos vagy egyéb vásárokon kell értékesíteni. (7) Ha a második árverésen el nem adott tárgyakat a köz­ségi elöljáróság (városi adóhivatal) szabadkézből értékesíti, az összes körülményeket feltüntető jegyzőkönyvet kell felvenni és ahhoz az értékesítésre vonatkozó összes iratokat (közhírrétételt igazoló iratokat, a beérkező ajánlatokat stb.) csatolni. A jegyző­könyvet a végrehajtási iratokhoz kell csatolni és azok mellett megőrizni. (8) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a (10) — (12) bekezdések alapján szabadkézből értékesített ingóságokról nyil­vántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni: a hátrálékos nevét, a szabadkézből értékesített tárgyakat úgy körülírva, mint ahogy azok a zálogolási jegyzőkönyvben vannak körülírva, a becsértéket, az esetleg megtartott első, illetőleg második árverésen tett legnagyobb ajánlat összegét, a vevő ne­vét, a vételárat, végül azt a körülményt, hogy az eladás a tulaj­donos beleegyezésével ((in) bekezdés), illetőleg a tulajdonos részéről közvetlenül ((12) bekezdés) a becsértéknek legalább 75%-áért, avagy pedig hivatalból a becsértékre való tekintet nélkül történt-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom