Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén [könyvismertetés]

IS ták s ezért a felperes azt vitatta, hogy az alperesek nem abból az okból hagytak fel a fuvarozással, amelynek alapján most az ügyletet megtámadják s így a vételár megfizetése alól nem szabadulhatnak — azonban a pécsi rendőrkapitányságnak becsatolt végzése, amellyel a végleges engedélynek a kitűzött határidő alatt be nem mutatása esetén az ideiglenes engedély megvonását helyezi kilátásba — elfogadhatóvá teszi az alpereseknek azt az előadását, hogy a fuvarozással azért hagytak fel még a kereskedelmi miniszteri leirat kézhez vétele előtt, mert az ideiglenes engedély is megvonatott tőlük. (1932. nov. 22. — P. VII. 1649/1931.} 15. 1928: XII. t.-c. 4. §. 2. bek Átértékelhető kölcsön biztosítására szolgáló zálog értékesítése. — I. A záloghitelező hagyatékában meg nem talált és elzálogosított részvények értékesítési időpontjának és vételárának kiszámítása. — II. Az adós késedelmének megállapítása a hitelező felkutatásának és a tartozás bírói letétbehelyezésének elmulasztása alapján. K. Az alperes jogelődjének (édesanyjának), — a Sátoraljaújhelyen, 1926. november 4-én meghalt özv. K. Józsefné L. Minának, — hagyatékában nem volt meg az a 10 darab Magyar általános kőszénbánya részvénytársasági részvény, amelyet a meg nem támadott tényállás szerint a felperes 1923. július 16-án kézizálogul adott át neki a tőle ugyanekkor felvett 6,000.000 korona kölcsön biztosítására. Ebből okszerűen az következik, hogy özv. K. Józsefné a kézizálogot kölcsön követelésének kielégítése céljából értékesítette. Mivel pedig az alperes sem az eladás időpontját, sem annak eredményét megjelölni nem tudta, eladás időpontjaként a m. kir. Kúria 1926. szeptember—október havát (özv. K. Józsefné halálát közvetlenül megelőző időt), eladási árként pedig a részvények ekkori tőzsdei árfolyamát vette, tekintve, hogy a felperes sem kért ennél korábbi eladási időpontot és árfolyam irányadóul vételét. A Magyar általános köszénbánya részvénytársasági részvény tőzsdei átlagárfolyama 1926. szeptember—október havában — a hivatalos tőzsdei árfolyam jegyzékekből megállapíthatólag — 4,130.000 koronát tett ki. Ilyképen a kézizálogként szereplő 10 darab részvény eladási áraként 41,300.000 korona jelentkezik. Ebből szerezhetett kielégítést özv. K. Józsefné a 6,000.000 korona kölcsön követelésére. A kölcsönt azonban — az 1926. évben már kialakult valorizációs joggyakorlat értelmében — nem névértékben, hanem méltányos átértékeléssel vehette figyelembe, mert a felperes a visszafizetéssel késedelmeskedett, ami abból következik, hogy: nem szolgáltatott bizonyítékot arra, mintha özv. K. Józsefné lakhelyét — tartozásának kifizethetése céljából nem tudta volna feltalálni, és a tartozását bírói letétbe sem helyezte. Az 1923. július 16-án kölcsön adott (0.06J4 zürichi jegyzésű) 6,000.000 korona 1926. szeptember—október havában (az akkori 0.00724 zürichi jegyzés alapján) teljes átértékeléssel megfelelt 53,820.000 koronának.