Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A közigazgatási biróság 169. sz. jogegységi megállapodása

138 utóbb a pénzügyi hatóság, hivatkozással a közigazgatási bíróság 169. sz. jogegységi határozatára, ügyvédi keresetnek minősíti a kamara által megállapított egész adóalapot és további adóalapot teremt és vesz adó alá „házkezelőí" kereset címén. A jogegységi megállapodás a kimutatottak szerint elméletileg helytelen elgondoláson alapszik és gyakorlatilag káros eredményekkel jár, miért is kívánatos, hogy a bíróság ezt a kérdést teljesülési döntvénnyel szabályozza, amely esetben — ha a teljesülés várakozás ellenére fenntartaná a 169. sz. jogegységi határozatot — bizonyára az ügyvédi kamarák is bifurkálni fogják a házkezeléssel is foglalkozó ügyvédek keresetét, hogy elejét vegyék a kettős megadóztatás lehetőségének. Dr. Szűcs Miklós. IRODALOM. Dr. Schwartz Tibor: A kereskedelmi vétel jogszabályai. A vétel egyike a legősibb ügyleteknek; kötik, szabályozzák, teljesítik és megsértik, mióta az emberi társadalom a forgalmi életei ismeri. De csak az alapvonalak élnek hosszü, évezredes életet; mindaz, ami a közöttük levő teret kitölti, ami a tartalmat és lényeget adja, — változik az idők változásával, a gazdasági világ struktúrájának meg-megujuló átalakulásával. Ezért jogosult — in idea — az új mü az ősi ügyletről. Csupán in idea? Nem; gyakorlati megvalósításában is akkor, ha újat hoz, ha számol az új gondolatokkal, a tárgy körében beállott átváltozásokkal, azzal, ami mozgó és megújuló. Schwartz Tibor kimerítő, a vételi ügylet minden vonatkozására kiterjedő könyve a mértéket mindkét irányban — elmélelatileg is, gyakorlatilag is — betölti. Azt szoktuk hinni, hogy valamely nyelvnek elszigeteltsége a színvonalnak fokozatos sülyedését vonja maga után. A hallgatóságnak parányi volta, az olvasóközönségnek kis számura zsugorodása, a könyvkiadás problémájának súlyossága és szervezetlensége — elnémítja, elűzi a teremtő gondolatot. Modern jogirodalmunk sok vezérlő munkája élő cáfolata e pesszimisztikus felfogásnak. E cáfolatok sorozatát gyarapítja Schwartz Tibor most megjelent, újabb munkája is. A mű felépítésének alapja: egyfelől széles látókörű tudás, mely felöleli a francia, a svájci és az angol jog ismeretét egyaránt, — ami megnyilvánul abban, hogy ezen jogrendszerek párhuzamos, vagy ellentétes állásfoglalása a mű során az egyes kiemelkedő szabálycsoportok taglalásánál mindenütt feldolgozást nyer; másfelől nagy olvasottság, amely kiterjed a vezető német szerzők (Dühringer, Hachenburg, Endemann, Oertmann, Staub, Thöl, stb., stb.) alapvető munkáira, valamint a magyar