Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Biztosítási szerződés átszállása tulajdonátruházás esetén

134 gás ezzel szemben a gazdasági élet működését, a legtágabb értelemben vett üzemvitelt, személyeknek és tárgyaknak, jogoknak és kötelezettségeknek életbéli működését — funkcióját — tekinti irányadónak és teszi szabályozása tárgyává és ezzel a jogi szabályozás körébe bevonja az emberek eddigi autonóm elhatározásából megszületett cselekvéseket, e cselekvések mikéntjét is. Néhány példával illusztrálni kívánom, hogy az üzemvitel szempontja már mai jogszabályaink keretén belül is milyen sokszor hat formálóan jogszabályaink tartalmi kialakulására. Természetesen rendszeres kifejtésre ez alkalommal tér nem nyilik, csak egyes alkalmi tételeken kívánok a functionális, üzemviteli szempont követelményeihez igazodó jogi szabályozásra reámutatni. A kötelesrészről szóló tanulmányomban reámutattam arra a fejlődési jelenségre, hogy a vérség jogán fellépő kötelesrészre jogosult érdekeit a jogi szabályozás tudatosan háttérbe szorítja az örökös javára. Az örökös érdekeinek eme favorizálása nem az örökös személyének szóló kedvezés, hanem az örökösben az üzem folytatóját látja a jog és az örökös kedvezése annak a gondolatnak érdekében történik, hogy az üzem továbbvitele a kötelesrész címén előálló terhelés okából mennél kisebb teherrel küzdjön meg. Ez a szempont domborodik ki, a mi magánjogi törvénykönyvjavaslatunkban is, amely a kötelesrész kiszámításánál megengedi, hogy a kiszámítási alapnál a hagyaték tárgyát képező ingatlan ne a forgalmi értékben, hanem a hozadéki értékben vétessék alapul. A hozadéki érték alapulvétele azt kívánja elérni, hogy az örökös gazdálkodása során csak akkora teherrel terheltessék, amely az ingatlan hozamával arányban áll. Ez a szabályozás kézenfekvően mutatja azt az alapjául szolgáló gondolatot, hogy a további üzemvitel zavartalansága az a jogpolitikai célzat, amely a szabály megalkotására vezetett. A statikus jognak legtipikusabb területe a dologi jog, amely a jog nyugalmi állapotának a maga mozdulatlanságával a legalkalmasabb területe. Ezen alapszik egyébként az a nézet is, amely a dologi jogot az egyes nemzetek elkülönülő jogi felfogása sajátlagos termékeként mutatja be, amely ép ez okból a nemzetközi egyenlősítési törekvésekkel szemben többé-kevésbé elzárkózó, de a functionális szempont még a dologi jog területén is érvényesül. A „rendeltetéses javakról" szóló jogászegyleti értekezésem egész tartalma annak a gondolatnak illusztrálása, amit Szászy-Schwarcz Gusztáv az előadás után tartott elnöki zárszavában az előadás vezérgondolataként kiemel, hogy azon régi szempont mellett, hogy valamely dolog, vagy jog kié, az előadás annak fontosságát domborította ki, hogy a dolog vagy jog minő célra van beállítva, hogy az milyen functiót tölt be a gazdasági életben. A rendeltetéses javak kategóriája a maga