Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Cégvalódiság és tisztességtelen verseny

amikor VI. 6114/1932. sz. végzésében kimondja, hogy a cégbe oly jelző is felvehető, amely az üzlet közelebbi megjelölésére és más hasonló tárgyú vállalattól való megkülönböztetésére alkalmas. Ez a K. T. szabálya, — az 1930:V. t.-c. csak annyit mond, hogy a társaság cégének a vállalat tárgyára kell utalnia, amely szabálytól a fenti kisegítő szabály nélkül nem következik a toldat alkalmazhatósága. Itt szeretnők megemlíteni, hogy a toldat kérdésében cégbíróságaink túlszigorú gyakorlatot folytatnak s a cégvalódiság elvét némileg túlhajtják. Nem veszik figyelembe, hogy az élet bizonyos vonatkozásokban túlhaladta a háborúelőtti puritán álláspontot. A kissé fellengős, vagy fantasztikus hangzású szavak nem jelentenek mindjárt szédelgést, vagy csalást s mint a Kammergericht egy döntése (1. idézve Düringer-Hachenburg Handelsgesetzbuch I. Band. 296. old. 3. Auflage) igen helyesen megállapítja: ,,a publikum ilyfajta megjelölésekkel nem hagyja megtéveszteni magát s a túlzásokat a helyes mértékre leszállítja". Ebben a kérdésben cégbíróságainktól több liberalizmust várunk s némi hitet a nagyközönség nagykorúságában. Visszaható erő és cégjog. Ismeretes a vita, amely a 844. sz. E. H.-al kapcsolatosan folyt. E határozat a r. t. igazgatóságának jogkörét az igazgatósági tagok díjazását illetőleg megszorította s ennek alapján indított perekben a kir. Kúria 1931-ben kimondotta, hogy ez alapon az ítéletet megelőzőleg hozott közgyűlési határozatok meg nem támadhatók. Ez ítélet (C. IV. 7618/1929.) tárgyában nagy vita folyt a Jogtudományi Közlönv hasábjain (Szladits 1931. 105. old., Hevesi Illés 114. old., Sichermann Frigyes 127. old.). E határozat folytán igen sok részvénytársaság alapszabályai módosításra szorultak. A kir. Kúria 1932. évi gyakorlatából kitűnőleg felmerült az a kérdés, hogy a cégbiztosnak a 68.300/1914. I. M. sz. rend. 32. §-ára alapított, az igazgatóság jogkörének megszorítását célzó felhívása nem ütközik-e a visszaható erőt elvonó fenti határozatba? A kir. Kúria — szerintünk helyesen — kimondotta (Pk. IV. 4862/1931.), hogy nem. Az alapszabályoknak a fennálló jogszabályokkal való összhangbahozása iránti igény a cégbiztos törvényes jogköre s ha ő ezt az igényét érvényesíti, úgy ez csak az érvényesítés időpontjától hat. Társasági szerződés házastársak között kft.-nél. A bpesti ítélőtábla P. VI. 3004/1930. sz. határozatában kimondotta, hogy nem elegendő házastársak között kft. létesítésénél a társasági szerződésnek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása, hanem az 1886: VII. t.-c. 21. és 22. §§-ai alapján közokirat szükséges. A határozat azért bír érdekességgel, mert az 1930: V. t.-c. 2. §-a kimerítően és speciális szabály erejével állapítja meg a társasági szerződés okirati formáját, s így az az álláspontja a kir. ítélőtáblának, hogy nem szüntette meg régebbi törvények 3*