Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Lakbérleti kérdések

122 körébe tartozik, arra való tekintet nélkül, hogy a szolgálati szerződés mikor vette kezdetét. A miniszteri biztos, előírásszerűen teljesítve nemes kö­telességét, halasztást engedélyez. így azután előáll az a helyzet, hogy a háztulajdonos bízva a végrehajtható, sőt jogerős ítéletben, felfogadja az új házfelügyelőt, de ez nem tudja szolgálati helyét elfoglalni, mert a régi még benn van. Ezért az új házmester szerződésszegés okából rögtöni ha­tályú felmondással él és kárát perli. Igaz ugyan, hogy a háztulajdonos visszkeresettel élhet a régi házfelügyelő el­len, de rajta behajtani egy fillért nem tud. Ezenfelül a régi házfelügyelő már nem dolgozik, tehát az a helyzet áll elő, hogy a ház házfelügyelő vagy segéd­házfelügyelő nélkül marad rövidebb-hosszabb ideig, ami úgy a lakókra, mint a háztulajdonosra igen hátrányos kel­lemetlenségekkel jár. Erre a közérdekre való tekintettel helyesebbnek tarta­nám, ha a házfelügyelői és segédházfelügyelői, általában szolgálati lakásvégrehajtásokat a végrehajtató jelentkezé­sére közvetlenül a bírósági kiküldött foganatosítaná. A lakásügyi biztosnak módjában állana ez esetben is szociális tevékenységét kifejtenie és pedig oly módon, hogy minden ilyen ítélet hivatalból közöltetnék a biztossal, aki, ha a lehetőségek megengedik, szükséglakást utalhatna ki. Végül még egyet. A rendeletek imperativ rendelkezé­seket tartalmaznak. A bírónak tehát semmi néven neve­zendő mérlegelést vagy méltányosság-gyakorlást nem en­gednek. Pedig a gyakorlatban napról-napra látjuk, hogy a formákhoz való túlszigorú kötöttségünk miatt sokszor oly ítéleteket kell hoznunk, amelyek az anyagi igazság követel­ményeit nem fedik. Például az üzletbérlő éveken át pontosan fizetett s a több éves bérszerződést kénytelen voltam időelőtt megszün­tetni, mert egy alkalommal néhány napi késedelembe esett s ezt a háztulajdonos gyorsan kihasználta. Pedig, hogy mily kihatással van az üzletváltoztatás egy kereskedőre és exis­tenciájára, azt mindannyian tudjuk. Nem tartanám tehát veszélyesnek azt, ha a lakásbér­leti szabályrendelet — megfelelő cautelák mellett és korlá­tok között — akként módosíttatnék, hogy oly esetben, ami­kor egyik félre sem jár különösebb érdeksérelemmel, a bíró különleges körülmények között a parancsoló rendel­kezések dacára is mérlegelés tárgyává tehesse azt, hogy a felmondás alapjául szolgáló jogsértés nem oly jelentékte­len-e, hogy fennforgása ellenére a felmondás hatálytalan­nak tekintessék. A lakbérleti jog, mint jogterület kicsiny, mint probléma

Next

/
Oldalképek
Tartalom