Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Lakbérleti kérdések

122 körébe tartozik, arra való tekintet nélkül, hogy a szolgálati szerződés mikor vette kezdetét. A miniszteri biztos, előírásszerűen teljesítve nemes kötelességét, halasztást engedélyez. így azután előáll az a helyzet, hogy a háztulajdonos bízva a végrehajtható, sőt jogerős ítéletben, felfogadja az új házfelügyelőt, de ez nem tudja szolgálati helyét elfoglalni, mert a régi még benn van. Ezért az új házmester szerződésszegés okából rögtöni hatályú felmondással él és kárát perli. Igaz ugyan, hogy a háztulajdonos visszkeresettel élhet a régi házfelügyelő ellen, de rajta behajtani egy fillért nem tud. Ezenfelül a régi házfelügyelő már nem dolgozik, tehát az a helyzet áll elő, hogy a ház házfelügyelő vagy segédházfelügyelő nélkül marad rövidebb-hosszabb ideig, ami úgy a lakókra, mint a háztulajdonosra igen hátrányos kellemetlenségekkel jár. Erre a közérdekre való tekintettel helyesebbnek tartanám, ha a házfelügyelői és segédházfelügyelői, általában szolgálati lakásvégrehajtásokat a végrehajtató jelentkezésére közvetlenül a bírósági kiküldött foganatosítaná. A lakásügyi biztosnak módjában állana ez esetben is szociális tevékenységét kifejtenie és pedig oly módon, hogy minden ilyen ítélet hivatalból közöltetnék a biztossal, aki, ha a lehetőségek megengedik, szükséglakást utalhatna ki. Végül még egyet. A rendeletek imperativ rendelkezéseket tartalmaznak. A bírónak tehát semmi néven nevezendő mérlegelést vagy méltányosság-gyakorlást nem engednek. Pedig a gyakorlatban napról-napra látjuk, hogy a formákhoz való túlszigorú kötöttségünk miatt sokszor oly ítéleteket kell hoznunk, amelyek az anyagi igazság követelményeit nem fedik. Például az üzletbérlő éveken át pontosan fizetett s a több éves bérszerződést kénytelen voltam időelőtt megszüntetni, mert egy alkalommal néhány napi késedelembe esett s ezt a háztulajdonos gyorsan kihasználta. Pedig, hogy mily kihatással van az üzletváltoztatás egy kereskedőre és existenciájára, azt mindannyian tudjuk. Nem tartanám tehát veszélyesnek azt, ha a lakásbérleti szabályrendelet — megfelelő cautelák mellett és korlátok között — akként módosíttatnék, hogy oly esetben, amikor egyik félre sem jár különösebb érdeksérelemmel, a bíró különleges körülmények között a parancsoló rendelkezések dacára is mérlegelés tárgyává tehesse azt, hogy a felmondás alapjául szolgáló jogsértés nem oly jelentéktelen-e, hogy fennforgása ellenére a felmondás hatálytalannak tekintessék. A lakbérleti jog, mint jogterület kicsiny, mint probléma