Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Szovjetoroszország családi és házassági joga

108 akkor az összes érdekelteket egyetemlegesen marasztalta el a bíróság gyermektartásban. A most érvényben levő 1926. évi törvény már haladást mutat a polgári országok felfogása felé, amennyiben a gyermek érdekében hatályon kívül helyezte ezt a forradalmi intézkedést és most már a bíróság feladata az apát megjelölni. Bizonyítási eszközként szerepelhetnek: külső hasonlatosságok a gyermek és az apa között, antropológiai mérések, öröklött jelek, stb. A vérpróbát, — melyet hasonló esetben az osztrák jog alkalmazhatónak tart, — a szovjet bírói gyakorlata elvetette, miután a tudomány még nem igazolta ezt.9) A szülők viszonya a gyermekhez. A szovjet törvény nem ismeri a szülői hatalmat. A szülői jogok csupán annyiban gyakorolhatók, amennyiben ezek a gyermek érdekében valók. Egyedüli joga a szülőnek, hogy keresetképtelensége esetén gyermekétől tartást igényelhet. A szülők, apa és anya egyetemlegesen kötelesek gyermekeikről 18. életévüknek betöltéséig gondoskodni, őket nevelni és szükség esetén őket a törvény előtt képviselni. Ha a bíróság úgy látja, hogy ez a gyermek érdekében szükséges, akkor a gyermeket a szülőktől elveheti és a gyermekvédelmi állami hivatalnak adja át. Azon esetben, ha a szülőknek közös nevük van, a gyermek ezt a nevet viseli, egyébként megegyezés szerint az apa, vagy az anya nevét. Ha a névviselés kérdésében nem tudnak a szülők megegyezni, a gyámhatóság dönt. A gyermek születésével a szovjetorosz állampolgárságot nyeri el, ha a szülők közül legalább az egyik a szovjet állam polgára és a születés időpontjában a szovjet állam területén lakott. A gyermek vallását illetőleg a szülők megállapodásának nincs semmi jogi jelentősége, mert a vallás mindenkinek legszemélyesebb magánügye. A törvény10) értelmében a vallás tanítása kiskorúak részére büntetendő cselekmény. A szülők és gyermekek egymással szemben kölcsönösen tartásra vannak kötelezve. A szülők kötelessége a gyermeket 18 éves koráig eltartani attól függetlenül, hogy a gyermek házasságban, vagy házasságon kívül született. Ez a kötelesség terheli a mostoha szülőket is, ha a gyermek szülei meghaltak, vagy nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy gyermeküket eltartsák. A tartási kötelezettség elvileg az apát és az anyát egyetemlegesen terheli, a bíróságnak módjában áll azonban a tartási 9) Az igazságügyi népbiztosságnak 1925. június 24.-én 120. sz. dekrétuma. 10) B. t. k. 132. §.