Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Szovjetoroszország családi és házassági joga

102 Szovjetoroszország családi és házassági joga. Irta: Mezey István dr. Szovjet-Oroszországban ma érvényben lévő családi és há­zassági jogot az 1926. évi november 19,-i szovjet-törvény sza­bályozza. E törvény főleg abban különbözik a polgári államok családi és házassági jogától, hogy az orosz törvény a család és házasság közötti összefüggést nem ismeri. A család alapja a tényleges leszármazás, amit úgy kell érteni, hogy az anyának és a gyermeknek jogában áll a tényleges apaságra hivatkozni. Megdől tehát a régi római elv, hogy: páter est quem nuptiae demonstrant; a szovjetben: páter est quem iudices demonstrant. I. Házassági jog. Az orosz jogi felfogás a házasság tényében, — mint az igazságügyi népbiztos a törvény benyújtásakor jellemezte, — csak technikai eszközt lát a tényállás igazolására, hogy adoít esetekben a bizonyítási lehetőséget megkönnyítse, ha valaki a házasságból kifolyólag jogokat akar érvényesíteni, pl. örökségi jog megállapításánál, tartásigénynél. Az 1918-as forradalmi törvény még az európai törvények­nek megfelelően rendelkezett a polgári házasságról és csakis az illetékes polgári hatósá"g előtt megkötött házasság volt az alapja a jogoknak és kötelezettségeknek. A forradalmi házasságijog még felsorolta a házasságkötés feltételeit, a most érvényben lévő 1926-os törvény azonban csupán a regisztrálás feltételeiről beszél. A házasság regisztrálásának a szovjetjog szerint hat felté­tele van: 1. A házastársak kölcsönös beleegyezése. (4. a. §.) 2. Házasságképes kor. (4. b. §.) 3. A házastársak kölcsönös informálása egymás betegségé­ről (4. c. §.) 4. Regisztrált, vagy nem regisztrált, de ténylegesen fenn­álló házasság fenn nem forgása. (5. §.) 5. Elmegyengeség, vagy elmebetegség fenn nem forgása. (6. b. §.) 6. Rokonsági, vagy örökbefogadási kapcsolat fenn nem for­gása. (6. c. §.) 1. A házastársak kölcsönös beleegyezése. A szovjetjog is megkívánja a házastársak szabad akarat­ból folyó nyilatkozatát, hogy egymással házasságra óhajtanak lépni. A házasságra való kényszerítést, bárki részéről történjék is az, ugyanúgy bünteti a törvény, mint a nőrablást. A legfelső szovjetbíróság gyakorlata odafejlesztette ezt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom