Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 2. szám - Igazságügyi racionalizálás
92 tárhoz, amelyen túl csak az aránytalanul fontosabh igazságügyi érdekek elhanyagolásával és a közterhek súlyosbításával lehet a bíróságokat perenkívüli ügyek ellátásával foglalkoztatni. A bíróságok tehermentesítése és az állami kiadások csökkentése egymagában is döntő súlyú, de ezen kívül a perenkívüli ügyek ellátásának a közjegyzőségek hatáskörébe való átutalása még több, más számottevő előnyt is eredményezhet. A közjegyzői hatáskörnek tömegmunkákkal való kibővítése olyan mérsékelt díjszabás megalkotását tenné lehetővé, hogy egyrészről a jogkereső közönség nemcsak gyorsabban, hanem olcsóbban is hozzájuthatna igényei kielégítéséhez és másrészt a közjegyzők a díjszabás csekélységéért kárpótlást találnának a nagy forgalomban. A kereseti lehetőségeknek a munkadíj mérséklése útján való növelése különben is elengedhetetlen feltétele a megélhetési viszonyok várva-várt fellendítésének. Természetesen csak az általánosságban produktív munkaalkalmaknak és ily kereseti lehetőségeknek a szaporításáról lehet szó. Az ellátás szakszerűségének a biztosítása és gyorsaságának fokozása céljából nagyobb forgalmú helyeken, nevezetesen a fővárosban szakközjegyzőségeket lehetne rendszeresíteni, amelyeknek a hatáskörébe csak egyféle perenkívüli ügyek, például csak végrehajtási, csak cégügyek, vagy csak örökösödési ügyek tartoznának. A perenkívüli ügyek ellátásának a közjegyzőségek hatáskörébe, tehát a magánvállalkozás terére való átutalása a bíróságok tehermentesítésén és az állami kiadások csökkentésén kívül a közterhek arányosabb és igazságosabb elosztását is eredményezné, mert a fenntartási költségek a közvetlenül érdekeltekre hárulnának, esetről-esetre, akkor és olyan mértékben, amikor és amilyen mértékben az intézményt igénybe veszik. E mellett a közvetlenül érdekelteket sem fenyegetné drágulás, mert a forgalom megnövesztése a díjszabás mérséklését tenné lehetővé. A közjegyzőségek nagyobb mérvű decentralizálása, amelyet a tömegmunkák átutalása maga után vonna, azzal az előnnyel is járna, hogy a falunak évszázadok óta lelkiismeretlenül elhanyagolt kultúrája fellendüléshez juthatna, annak folytán, hogy a közjegyzőségek és ezek körül hivatásszerűen tömörülő ügyvédi irodák személyzete a falu népe körében állandóan elhelyezkednék. Nem utolsó előnye volna a közjegyzőségek szaporításának az sem, hogy az ügyvédi kar tagjai a közjegyzői pályán jelentékeny elhelyezkedési lehetőségeket találnának és