Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

9 hogy a felperes utóbb egyoldalúan a zárlatot foganatosító bíróságnál a zárgondnoki díj megállapítását kérte arra való hivatkozással, hogy a zárgondncki díjak egyezségileg nem rendeztettek s azok megfizetése tőle kikényszeríttetett. A joghatályvesztésre következtetés akkor, amidőn az idevonatkozó zárlati iratokból az is kitűnik, hogy az alperes, mint zárgondnok, Pk. 2027 1925. számú kérvényében a zárlatot foganatosító bíróságnál bejelentette, hogy végrehajtást szenvedő — tehát felperes — a zárgondnoki díjakat eg yezségileg kiegyenlítette és ennélfogva a zárgondnoki díjak bírói megállapítása tárgytalanná vált s amidőn a zárlatot foganatosító bíróság e vitás kérdést a Pk. 2027 4,1925. számú végzés bizonyítása szerint el nem bírálta, annál kevésbbé vonható le, mert a perenkívüli eljárás során hozott végzésnek abban a kérdésben, hogy a 153 millió korona zárgondnoki díj kifizetése joghatályos egyezség alapján vagy kényszerítés folytán történt-e meg, jogszabályozó hatása nincs. A kifejtettekből következik, hogy a perben az a kérdés az ügydöntő, hogy a szóbanforgó szerződés érvényes, joghatályos szerződés-e. Áll. ez annyival inkább, mert amennyiben ez a szerződés joghatályos, úgy a joghatályos szerződés alapján történt teljesítés visszatérítését a felperes jogszerűen nem igényelheti azon az alapon, hogy az alperes az ő rovására jogalap nélkül jutott a szerződésileg megállapított 153 millió korona zargondnoki díjhoz. A 2027 4 1925. számú végzés jogszabályozó hatásának hiánya következtében pedig a visszatérítés igényelhetésének az az esete sem forog fenn, hogy a kezdetben volt jogalap e végzés folytán utóbb megszűnt. Az ügydöntőül vett kérdés elbírálásánál a kir. Kúria abból indult ki, hogy az alperes, mint kedvezményezett, a végrehajtatok és felperes közt iogi képviselőik útján létesült szerződésből nyerte jogait és jutott a felperes vagyonából kielégítéshez. Ebből következik, hogy az alperessel szemben is érvényesíthetők mindazok a kifogások, melyek e szerződésből folynak. A szerződésből folyónak pedig nemcsak azokat a kifogásokat kell tekinteni, amelyek közvetlenül a szerződés valamely kikötésén alapulnak, hanem azokat is, amelyek közvetve erednek a szerződésből, vagyis azokat a kifogásokat is, amelyeket a törvény ad meg a szerződés érvénytelensége, semmissége vagy hatálytalansága esetén. Ennélfogva a felperesnek közvetlenül az alperessel szemben áll fenn az a joga, hogy a szerződés érvényességét, hatályosságát, a végrehajtatok perben állása nélkül is megtámadhassa. Alaptalanok ennek folytán az alperesnek azok a felülvizsgálati támadásai, hogy arra az irányadó tényre való figyelemmel, hogy ő a fentebb ismertetett jogügylet megkötésénél jelen nem volt, abban részt nem vett, ő ennek a jogügyletnek a védelmére, főleg a végrehajtatok perbenállása nélkül nem kényszeríthető, hogy továbbá öt nem támadhatja meg a felperes olyan összegért, amelyet ő a végrehajtatóktól vett kézhez, akik azt mint tőlük alperesnek járó követelést elismerték s mint ilyet, ki is egyenlítették.