Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

4 természetben való szolgáltatása iránt jegyezték elő (1923: XXXVIII. t.-c. 1. §. 2. bek.), s ékként az alpereseket is ennek a szolgáltatása terheli. A perben meghallgatott W. Imre szakértő véleménye szerint azonban, melyet a kir. Kúria irányadónak fogadott el, — az 1926. évi termésu tengeri, mint ilyen, nem tárgya a forgalomnak, hanem kereskedelmi szempontból általában csak mint ó-tengeri jön figyelembe. Ezekhez képest az alperesek kielégítési kötelezettsége sem terjedhet egyébre, mint arra, hogy 160 q. ó-morzsolt tengerit szolgáltassanak. Ezzel tulajdonképen kötelezettségük tartalma megállapítást is nyert, azonban, minthogy a fennforgó esetben az alpereseknek a jelzálogból való kielégítést kell türniök, és nem teljesítés esetén előáll az a kérdés, hogy az ingatlanból mily pénzbeli egyenérték egyenlíttessék ki, ennek az egyenértéknek megállapítása nem mellőzhető. Erre nézve a 22000/1929. I. M. sz. rendelet 8. §-a levén irányadó, a pénzbeli egyenérték kiszámításának időpontjául a kielégítés napja, az átszámítás kulcsául pedig a budapesti tőzsdén a kielégítés napja előtt utoljára jegyzett árfolyam középára szolgál. Ezek után a kir. Kúria kiemeli még azt, hogy a fellebbezési bíróság ítélete ellen csak H. Antal alperes élt ugyan felülvizsgálati kérelemmel, azonban minthogy a vitás jogot az alperestársak ellen csak egységesen lehet eldönteni, a Pp. 80. §-a alapján a H. Antal alperes felülvizsgálati kérelmét az összes alperesek javára hatályosnak tekintette, kiemeli továbbá, hogy bár a bácsborsodi 36. sz. tkvi betétben S. János nem bekebelezett, hanem csupán előjegyzett zálogjogot nyert, azonban minthogy az alperesek a kielégítés tűrése iránti kötelezettségük fennállását nem vonták kétségbe, az Ítélethozatalnak akadályát nem látta, és a kifejtettek alapján a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező részben foglalt értelemben változtatta meg s az ügygondnok gyanánt fellépő felperes helyett a végrehajtatót az I. és II. r. alperes javára, a most hozott ítélet értelmében a felperes részéről eredménytelen fellebbezési eljárás költségének megfizetésére is kötelezte. (1932. szept. 29. — P. VII. 3/1931.) 6. Mt. 972. §., 1920: XXXVI. t.-c. 56. §. 2. bek. — Ingatlanparcellák vételára iránti követelés váltó vétele esetében. Érvényes követelés biztosítására adott semmis váltók. — Az 1920. évi XXXVI. t.-c. 56. §. második bekezdésében foglalt jogszabály az ingatlanparcellák vételárára csak váltó vételét tiltja, következéskép a követelés csak, mint váltókövetelés alapul érvénytelen váltóügyleten, ellenben mint köztörvényi követelés érvényes és annak peres úton való érvényesíthetését tiltó jogszabály nem akadályozza. Ebből folyik, hogy az érvényes követelés biztosításául engedélyezett biztosítéki jelzálogjog töröltetésének az anyagi jogszabályok értelmében a követelés megszűntéig helye nincsen az alapon, hogy az érvényes követelés biztosítására váltók is adattak, amely váltók azonban az 1920:XXXVI. t.-c. 56. §. 2. bekezdésében foglalt jogszabály alapján jogerős ítélettel semmiseknek nyilváníttattak.