Polgári jog, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Dr. Almási Antal kir. kúriai bíró, egyetemi ny. rk. tanár: Dologi jog II. k.[könyvismertetés]

88 bekezdése ad támpotot annak megállapítására, hogy a jelzálogos hitelező jelzálogjoga nem terjedhet ki annak a haszonbérlőnek vagy alhaszonbérlőnek a terményeire, akinek haszonbérleti joga a jelzálogjognál előbb létesült" (216. 1.). Jó — de mi van azzal a haszonbérlővel, akinek a szerződése a jelzálogjog bekebelezése után létesült? Ez a haszonbérlő ki legyen téve annak, hogy az általa produkált terményekre esetleg az utolsó percben, amikor már költekezni nem kell tovább a terményre — a jelzálogos hitelező reá tegye a kezét? És mi történik a telekkönyvileg be nem jegyzett haszonbérletnél? Nizsalovszky kommentárja (83. 1.) merészebben szembenéz ezzel a kérdéssel, és utal arra, hogy a Jt. 27. §-ának az ..előző jogra való utalásából megállapítható lenne, hogy a jelzáloghitelező kielégítési jogát a termények tekintetében a korábban már bejegyzett haszonbérlet korlátozza, a későbben bejegyzett, vagy be sem jegyzett haszonbérlet nem". Majd később saját nézeteként írja: ,,Bérbe, vagy haszonbérbe adott ingatlan esetében a jelzálogos hitelező csak a bérösszegre vagy haszonbérre vezethet végrehajtást és nem a haszonbérlő által megszerezheti' terményekre." Ez az egyedül gyakorlatilag elfogadható álláspont és ennek hibája csak az hogy ennek nem a kommentárban, hanem a törvényben lett volna a helye. Almási nézete a törvényre vonatkozóan interpretativ, de nem kielégítő. Nizsalovszky nézete kielégítő, de viszont — contra va<;'y ultra lesjem. Meglep az a dogmatikai elnézés, amit a jelzálogjog tartalmának kifejtése során ír. Almási szerint ,,addig, amíg a jelzálogos követelés le nem jár, a jelzálogos hitelező a már tárgyalt biztonsági jogoktól eltekintve csupán kilátást kao arra, hoöy a jelzálogjogból majdan a jelzálogkövetelés lejárata után kielégítést szerezhessen" — és folytatva: , a jelzálog tulajdonosával szemben tehát nem bir kielégítési i^énynyel, legfeljebb csupán kielégítési várománnval. (242. 1.) Almási itt összetéveszti a követelés létét és lejártságát A követelés nem a lejárattal születik meg — az él már korábban is. Nem változtat ezen az sem, hogy ha nem személyes, hanem dologi adósról van szó. A dologi adóssal szemben ha nincs is fizetési kötelezettség, de van a zálogtárgyból való kielégítés tűrési kötelezettsége. Ahogvan a fizetési kötelezettség nem érvényesíthető a lejárat előtt, úgy a tűrési kötelezettség sem, de azért úgy a fizetési, mint a tűréri kötelezettség lejárat előtt is fennáll. Az Almási által kiemelt biztonsági jogok — amelyek már lejárat előtt is gyakcrrlhatókká válnak énen a kötelezettségnek e lejárat előtti fennállásában létében gyökereznek. A várománynak elcbb-utóbb át kell alakulnia igénnyé, kötelezettséggé a