Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám

47 szó, mikor a dolog ingó vagy ingatlan minősítésétől függ az alkalmazandó jog meghatározása, ha a bíró nemzetközi magán­jogi törvényei a konkrét esetben kifejezetten így rendelkeznek, vagy analógia útján a törvényhozója ily irányú szándékát a bíró más törvényes rendelkezésből levezetheti. Ez sem kivétel azon­ban a fenti általános szabály alól, hanem egyszerű következ­ménye a fent kifejtetteknek. Ha azonban a bíró államának jog­rendjében nincs ilyen kifejezett vagy analógia útján nyeri sza­bály, ha a bírónak ,,freie Rechtsfindung" útján magának kell megkeresnie a jogi minősítésre alkalmazandó jogot — és éppen ekkor akarja Bartin a lex rei sitaet alkalmazni — akkor csak annak a jognak a minősítő szabályai alkalmazhatók, amelynek a kolliziós normáit köteles alkalmazni. Ebben az esetben annak a jognak a minősítő szabályai, amelynek anyagi magánjogi szabá­lyai a jogviszonyra irányadók, nem jöhetnek tekintetbe, mert ez circulus vitiosushoz vezetne, tekintve, hogy éppen a dolog ingó vagy ingatlan minőségétől függ az irányadó jog meghatáro­zása. Ebben az esetben arról van szó, hogy a nemzetközi magán­jogi norma az ő kapcsoló fogalmát miként akarja érteni, mi­képpen akarja szabályozva látni. Ezt pedig csak az a törvény­hozó mondhatja meg, mely a kolliziós normát felállította. Helye­sen jegyzi meg Kahn, ha ennek a helyébe egy nemzetközi magánjogi szubstituciós normát helyettesítünk be, akkor nem kiegészítjük a törvényhozót, hanem korrigáljuk.43) A dolog ingó vagy ingatlan minősége épp olyan kapcsoló fogalom, mint a teljesítő hely, a lakóhely, a szerződés megkötésének helye, semmi ok sincs arra, hogy azt másként bíráljuk el, mint az utóbbiakat. A forgalom, a dologi jogi tranzakciók biztonságá­nak szempontja ezt nem indokolja, annál kevésbbé, mert — mint láttuk — a dolog ingó vagy ingatlan minősége nem csupán a dologi jog területén releváns. Ugyanez áll arra az esetre is, ha nem a dolog, hanem a vagyontárgy ingó vagy ingatlan minőségének a meghatározása forog kérdésben. Hogy valamely vagyontárgy ingó vagy ingat­lan természetű-e, azt mindig aszerint a jog szerint kell elbírálni, amelynek a szóbanforgó jogi vonatkozás az uralma alatt áll. Ennek következtében ha ez a kérdés a vagyontárgy primér minő­sítésénél, a nemzetközi magánjog kolliziós normájának a terü­letén merül fel, aszerint a jog szerint, amelynek a nemzetközi magánjog kérdései mint ilyenek alá vannak vetve.44) *3) Kahn: id. m. 87. 1. 44j Kahn: id. m. 91. és köv. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom