Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

L"_! bályt, hogy a közgyűlés érvényes határozatokat csakis a közgyűlési meg­hívóban kijelölt tárgyak fölött hozhat (az újabb közgyűlés összehívására vonatkozó indítvány kivételével. (V. ö. P. H. T. 845.) Hiszen az elmozdít­hatóság kimondása nyilván csak azt akarja elérni, hogy a közgyűlést ne kor­látozzák az alapszabálynak, vagy az igazgatósági, illetőleg felügyelő bizott­sági tagokkal kötött szerződésnek a működésük tartalmát előre megszabó intézkedései, (melyeknek csupán a magánjogi igényekre van kihatásuk). Megfelelő határozott kifejezés nélkül nem tehető fel, hogy a törvény épen a szövetkezet működését gyakran igen erősen érintő személyi változá­sok keresztülvitelénél akart eltekinteni a meghirdetésben rejlő attól a biz­tosítéktól, amely lehetővé teszi, hogy a szövetkezet tagjai előzetesen mér­legelhessék a közgyűlésen részvételük szükségének kérdését és így az igazi többség akarata érvényesüljön. A Kt. 240. és 241. §-ai folytán a szövetkezetekre is alkalmazandó 179. §-ának első bekezdés első pontja szerint oz igazgatóság tagjait a köz­gyűlés választja, még pedig a Kt. 182. §-a értelmében fizetés mellett vagy anélkül. Ebből — az állandó joggyakorlathoz képest — az is következik, hogy az igazgatóságnak nincs joga ahhoz, hogy valamely tagja részére, bár külön megbízás alapján (sőt esetleg szövetkezeti alkalmazottként) teljesí­tett tevékenység ellenszolgáltatása fejében is, oly vagyoni juttatást adjon, mely az alapszabályban tüzetesen körülhatárolva nincs, vagy közgyűlési ha­tározaton nem nyugszik. (P. H. T. 844.). Jogszabályt sért tehát az alapszabály 41. §. első bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az igazgatóság a szövetkezet ügyeinek vitelével esetről-esetre, vagy állandóan megbízott tagjainak fizetését, jutalékát, vagy búrmely javadalmazását megálllapítja. A másodbíróság ellenkező álláspontja téves. Az alapszabály 40. §-ának b) pontja magában véve avval, hogy a napi biztosi napidíjak megállapítását az igazgatóság hatáskörébe utalja, nem sérti meg az igazgatósági tagok díjazásának a közgyűlés hatáskörébe tarto­zására vonatkozó jogtételt, mert az alapszabályban nincs olyan intézksdés, mintha napibiztosok gyanánt csak az igazgatóság tagjai volnának alkal­mazhatók. Mindenesetre kifejezésre kell azonban juttatni az alapszabály 40. §-ának b) pontjánál, hogy igazgatósági tag napibiztosi díjazásának megsza­bására nem jogosult az igazgatóság. Az alapszabály 9. §-ának első bekezdése szerint a tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrészének kétszeres összegéig felelős. Ezt a felelősséget a szövetkezet hitelezői a Kt. 232. §-a, továbbá a Cst. 257.—261. §-ai értelmében csupán a szövetkezet ellen nyitott csőddel kapcsolatban érvényesíthetik. Ettől a csődbeli úgynevezett kivetési eljárástól azonban teljesen füg­getlen maga a szövetkezet és tagjai közti belső jogviszonyra tartozó az a kérdés, vájjon a szövetkezet a fennállása alatt időnként mutatkozó vesztesé­get a tagok közt miképen oszthatja fel. Mivel e tekintetben a törvény (K. T. 225. §. 7. pont) nem tartalmaz

Next

/
Oldalképek
Tartalom