Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról
L"_! bályt, hogy a közgyűlés érvényes határozatokat csakis a közgyűlési meghívóban kijelölt tárgyak fölött hozhat (az újabb közgyűlés összehívására vonatkozó indítvány kivételével. (V. ö. P. H. T. 845.) Hiszen az elmozdíthatóság kimondása nyilván csak azt akarja elérni, hogy a közgyűlést ne korlátozzák az alapszabálynak, vagy az igazgatósági, illetőleg felügyelő bizottsági tagokkal kötött szerződésnek a működésük tartalmát előre megszabó intézkedései, (melyeknek csupán a magánjogi igényekre van kihatásuk). Megfelelő határozott kifejezés nélkül nem tehető fel, hogy a törvény épen a szövetkezet működését gyakran igen erősen érintő személyi változások keresztülvitelénél akart eltekinteni a meghirdetésben rejlő attól a biztosítéktól, amely lehetővé teszi, hogy a szövetkezet tagjai előzetesen mérlegelhessék a közgyűlésen részvételük szükségének kérdését és így az igazi többség akarata érvényesüljön. A Kt. 240. és 241. §-ai folytán a szövetkezetekre is alkalmazandó 179. §-ának első bekezdés első pontja szerint oz igazgatóság tagjait a közgyűlés választja, még pedig a Kt. 182. §-a értelmében fizetés mellett vagy anélkül. Ebből — az állandó joggyakorlathoz képest — az is következik, hogy az igazgatóságnak nincs joga ahhoz, hogy valamely tagja részére, bár külön megbízás alapján (sőt esetleg szövetkezeti alkalmazottként) teljesített tevékenység ellenszolgáltatása fejében is, oly vagyoni juttatást adjon, mely az alapszabályban tüzetesen körülhatárolva nincs, vagy közgyűlési határozaton nem nyugszik. (P. H. T. 844.). Jogszabályt sért tehát az alapszabály 41. §. első bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az igazgatóság a szövetkezet ügyeinek vitelével esetről-esetre, vagy állandóan megbízott tagjainak fizetését, jutalékát, vagy búrmely javadalmazását megálllapítja. A másodbíróság ellenkező álláspontja téves. Az alapszabály 40. §-ának b) pontja magában véve avval, hogy a napi biztosi napidíjak megállapítását az igazgatóság hatáskörébe utalja, nem sérti meg az igazgatósági tagok díjazásának a közgyűlés hatáskörébe tartozására vonatkozó jogtételt, mert az alapszabályban nincs olyan intézksdés, mintha napibiztosok gyanánt csak az igazgatóság tagjai volnának alkalmazhatók. Mindenesetre kifejezésre kell azonban juttatni az alapszabály 40. §-ának b) pontjánál, hogy igazgatósági tag napibiztosi díjazásának megszabására nem jogosult az igazgatóság. Az alapszabály 9. §-ának első bekezdése szerint a tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrészének kétszeres összegéig felelős. Ezt a felelősséget a szövetkezet hitelezői a Kt. 232. §-a, továbbá a Cst. 257.—261. §-ai értelmében csupán a szövetkezet ellen nyitott csőddel kapcsolatban érvényesíthetik. Ettől a csődbeli úgynevezett kivetési eljárástól azonban teljesen független maga a szövetkezet és tagjai közti belső jogviszonyra tartozó az a kérdés, vájjon a szövetkezet a fennállása alatt időnként mutatkozó veszteséget a tagok közt miképen oszthatja fel. Mivel e tekintetben a törvény (K. T. 225. §. 7. pont) nem tartalmaz
