Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

ti 6. Mt. 932. §. — Telekkönyvön kívüli tulajdonszerzés. — Igaz ugyan az, hogy ingatlanra a jogügylet útján való tulajdonszerzés, teljes hatállyal, csak telekkönyvi bekebelezés útján történhetik, ámde a telekkönyvön kívüli tulajdonszerzés sem semmis, így érvényesíthető a szerződő felek között, és azokkal a nyilvánkönyvi szerzőkkel szemben is, akik tudták, vagy kellő gondosság mellett tudhatták azt, hogy az ingatlannak tulajdonjogát harmadik személy telekkönyvön kívül megszerezte. (K. 1931. okt. 14. — P. V. 8109/1929.) 7. Mt. 937. § Örökhagyó ellen foganatosított tulajdonjog? bekebelezés törlése iránt az örökös részéről indított per. Az örökösnek ugyan általában megvan az a joga, hogy az örökhagyó ellen foganatosított tulajdonjogi bekebelezéseket törlési perrel megtámadhassa, de csak annyiban, amennyiben e bejegyzéseket az örökhagyó is jogosan megtámadhatta volna. K. A fellebbezési bíróság ítéletében előadott s a Pp. 534. §-a értelmében irányadó tényállás alapul vétele mellett helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes eredeti érvénytelenség alapján az I—III. rendű alperesek tulajdonjogásak bekebelezésére vonatkozó telekkönyvi bejegyzéseket, a tkvi rdts. 148. §-ában szabályozott kitörlési keresettel megtámadni nem jogosított s hogy a nem igazolás folytán törölt tulajdonjogi előjegyzése visszaállítására vonatkozó kereseti kérelem is, a tkvi rdts. 103. §-a szerint a törvényes alapot nélkülözi. Helyes a fellebbezési bíróságnak a jogi döntése a részben is, hogy a felperes, mint a férjének örököse nem támadhatja meg, az adott esetben törlési perrel az I—III. rendű alperesek javára szóló tulajdonjog bekeblezéseket, Az örökösnek ugyan általában megvan az a joga, hogy az örökhagyó ellen foganatosított tulajdonjogi bekeblezéseket törlési perrel megtámadhassa, de csak annyiban, amennyiben e bejegyzéseket az örökhagyó is jogosan megtámadhatta volna. Ámde a tényállás szerint az örökhagyó a P. 2856/1921. számú perben kötött bírói egyességben, az ottani keresetben érvényesített igényéről, a saját személyére nézve lemondott s kijelentette, hogy „a kereseti ingatlanokra a jövőben sem fog tulajdoni igényt támasztani". Az örökhagyónak pedig e joglemondást tartalmazó nyilatkozata a jogutódját is köti, ezért helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi következtetése, hogy a felperes az I—III. rendű alperesek javára történt tulajdoni bekebelezések jogi érvényességét, a bírói egyesség folytán, mint az elhalt férjének örököse sem támadhatja meg. (1931. okt. 22. — P. V. 8417/1930.) 8. Mt. 949. §. — Szerződés létrejövetele. — A m. kir. Kúria 27. számú jogegységi határozatában megnyilvánuló az az álláspont, amely az okiratban felveendő kellékeknek az érvényesség szempontjából szükséges legkisebb mértékét megszabja, nem zárja ki azt, hogy akár a felek kikötése alapján, akár az ügylet