Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

26U rint a BGB. 1600. §-ból kitűnik az elv, hogy a nemzés nagyobbvalószínűsége a döntő és a gyermek törvényességét azzal a férjjel kapcsolatban kell megállapítani, aki tényleg házassági közösségben élt az asszonnyal. Nem hagyható megemlítés nélkül Bernhöft15) elmefuttatásának a lényege: A házasságkötés a házastársak között erkölcsi viszonyt hoz létre. Ez teszi indokolttá, hogy az asszony gyermekei a közelebbi körülmények vizsgálata nélkül a férj gyermekeinek tekintetnek és egyedül a férjet illeti meg a jog, hogy tőle való származásukat kétségbe vonja. Nemcsak az érvényes, de a putativ házasságnál is ez az erkölcsi viszony létesül. Ha az egyik házastárs új házasságot köt, a régi jog szerint fennáll, de egy az első házastársak között még fennálló házassági viszonyról erkölcsi értelemben nem lehet szó. Az első férj atyaságának feltételezésére elesik az alap. Még az esetben is, ha a második házasságban a felek rosszhiszemüek, ezt kell megállapítanunk. Tehát a putativ házasság ép úgy alapot ad a törvényes atyaság vélelmezésére, mint az érvényes házasság. S habár a putativ házasság idejében az első házasság a jog szerint még fennáll, az első férj atyaságának vélelmezésére az első házastársak között a tényleges és erkölcsi házassági kapcsolat megszűnte miatt az alap hiányzik. ÍV. Cím: A magánjogi törvénykönyv javaslatának ismertetése és bírálata. A modern magánjogi jogfejlődés a törvénytelenség joghátrányainak enyhítéséért és a törvényesség mind szélesebb kiterjesztéséért küzdött. E törekvés megnyilvánul magánjogi törvénykönyvünk javaslatának számos paragrafusában. Nemcsak a törvényesekkel egyenlő elbírálás alá, hanem a törvényesség tényleges állapotába helyezte még az érvénytelen házasságban született gyermeket is, kivéve a mindkét fél részéről rosszhiszemű vérfertőztető és bigám házasságot (179. §.). És a további paragrafusok, kiváltképen azok, melyek a törvényesség megtámadását szabályozzák, magukon hordják a törvénytelenség ellen folytatott küzdelem jegyét. Igaz, hogy elejtette a férj megtámadási jogának a kizárólagosságát. A megtámadásra jogosultak közé bevette magát a gyermeket és az örökösök megtámadási joga helyébe a más érdekeltekét helyezte.16) Mi célból kívánja a javaslat bevezetni ezt az újítást? Lát15) Festgabe für Bekker aus römischem und bürgerhíchem Recht. 18) Szóhasználat szempontjából e megállapítás nem egészen tökéletes. Más érdekelt személynek ugyanis a javaslat csak a hivatkozás jogát adja meg. A különbség inkább a perjogban jelentős és nem a magánjogban. A hivatkozási jog azt jelenti, hogy az érdekelt személy érdekvédelmi perében a származás törvénytelenségére incidenter hivatkozhat, első sorban akkor, ha a megtámadásra jogosult a származás törvényességét már megtámadta, de bizonyos, a 188. §-ban említett esetekben ezen kívül is. A hivatkozási jog nem jogosít fel a származás törvényességének mindenkivel szemben hatályos ítélettel járó statusperben való megtámadására, de a konkrét jog érvényesítésé/e szükséges vonatkozásban a származás törvényességének eldöntésére elegendő. (Min. ind., 1929., I. k., 74. o.)