Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga

250 téveszti, mert felperes abban bizva nem vallott ügyvédet, hoév az ügy egyszerű, és követelését úgyis megítélik. Nagyonis soká lehetne folytatni — sajnos —, a példák felsorolását, csak lapozni kell törvény és rendelettárunkban. Miután azonban az ismertetést be kell fejeznem, elhagyom a példákat, és összegezek: A kincstári magánjognak az általános magánjog megfelelő rendelkezéseitől eltérő parallel rendelkezései túlnyomó esetben igazságtalanok. Nem egyenlően bírálják el az egyént és az államot mint jogalanyokat ott, ahol az egyenlő elbírálás az anyagi igazság követelménye volna. Jogszabályainak belső tartalma a szanálás elvének van alárendelve. Alapelve: ,,Je prends mon bien, ou je le trouve". Fiskalitási szempontok irányadók rendelkezéseiben. Ám ha a szanálás és takarékosság nagyon szép erény és maxima is, jogviszonyokat és jogi differenciákat szanálási elvek alapján az egyesek kárára és a jog ellenére elintézni nem lehet. Ha pedig az állam igénybe is veszi a szükségparagrafust, az anyagi joggal szembenálló jogelveket ez alapon sem szabad állandó érvénnyel felruháznia. Végülaz eltérő elbírálások nem felelnek meg az osztó igazságnak. A polgárt, aki a kétféle mértéket látja, — amely még hozzá sohasem neki kedvez —, nem a törvény tiszteletére tanítja. Ennek az irányzatnak, amely nem egyezik a jogál lam eszméjével, tovább folytatódnia nem szabad. Amit és amily gyorsan csak lehet, le kell bontani, mert az általános és kincstári magánjog közötti szakadék máris igen nagy és ebbe a szakadékba hovatovább beletemetődik a jogegyenlőség eszméje. A parallellizmus megszüntetése az osztó igazság sürgős posztulátuma. Az állam, mint adós is teljesítse kötelezettségeit és mint hitelező se vindikáljon magának több jogot, mint amennyit más hitelezőnek ad. Kettős törvényes atyaság és a gyermek megtámadási joga. Irta: Dr. Komin Ferenc. Bevezetés. A századforduló a jogirodalomban előtérbe helyezte a gyermek törvényességének a kérdését. Az osztrák polgári törvénykönyv megalkotásának százéves jubileuma alkalmából többek között a gyermek törvényességének a szabályozását újabb vizsgálat és kritika tárgyává teszik. Újra előkerülnek a poros akták: a törvénykönyv tervezetei .indokolásai, de a megalkotása