Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Kincstári magánjog

248 bátran le lehet rombolni, ha az előd abból eredő köztartozása nagy, mert józan ember abban az üzemet nem folytathatja. Hogy ez a szabályozás igazságtalan, célszerűtlen, és gazdaságellenes, bővebb indokolásra nem szorul. Végrehajtási törvényünk nem megy el a hitelezők érdekeinek védelmében addig a kívánatos és szélső határig, ameddig az adós minden méltányolható érdekének szemmeltartása mellett is el kellene mennie, és ameddig — és ez is mutatja a kétféle mértékkel mérést — a közadókezelési törvény végrehajtási rendelkezései egynéhány ponton el is mennek. Hogy miért ne foglalhassam le adósom aranyóráját, más értéktárgyát, a nála levő pénzt azért, mert az nem éjjeli szekrényén van, hanem rajta, vagy zsebében, hogy miért ne szólíthassa fel a végrehajtó az adóst zsebei kiürítésére, ha a követelésre nincs egyéb fedezet, nem lehet belátni, aminthogy a már többízben hivatkozott közadókezelési törvény 29. §-a ezt nem is látja be, és mindezt szépen meg is engedi. Amig viszont ezekben a rendelkezésekben a parallellizmus a magánhitelező kárára üt ki, addig másokban az adós helyzetét szorítja meg indokolatlanul a közadókezelési törvény szemben a végrehajtásival, így pld. akkor, amikor bizonyos köztartozások behajtására irányuló foglalással szemben nem ismer létminimumot, és a fizetést korlátlanul lefoglalhatónak mondja (45. §. 1. pont), vagy amikor mellőzi a Végrehajtási novella 2. §. 17. pontjában körülírt mentességnek a közadókezelésí törvénybe való átvételét. A már többször hivatkozott közadókezelési törvény 77. §. 1. bek.-e szerint a köztartozások miatt a csődnyítást megelőzően szerzett zálogjogok a Csődtörvény alapján meg nem támadhatók. Ha a Csődtörvény vonatkozó rendelkezései szerint a fizetésképtelenség alatti külön kielégítési jog szerzése érvényesnek el nem ismerhető, nem indokolt az ezen szabálytól való eltérés ezen viszonylatban sem. A közadókezelésí törvény 21. §. 1. bekezdése szerint 8% volt a késedelmi kamat, újabb rendeletek szerint 12%. Az adómérséklésről szóló 1927: V. t.-c. koncedálja, hogy ez kétségtelenül súlyos, azt mondja azonban, hogy mérsékelni nem lehet, mert kisebb késedelmi kamat előírása esetén a hátralékos nem fizetne, máshol gyümölcsöztetné inkább pénzét, és ezért tartja fenn a szerinte is túlzottan magas késedelmi kamatot. Vájjon a magánkövetelésekre mindez nem áll-e fenn? Vájjon ott az 5%-ok megítélése nem csábítja-e az adóst a nemfizetésre? Az 1931: XX. t.-c.-be iktatott kartelitörvény 9. §. 4. bek.-e kimondja, hogy a kincstári jogügyi igazgatóság által