Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál
136 képest egy vagy niás formában a feleség is köteles férjét közremunkálással támogatni, sőt a mai nehéz gazdasági viszonyok közölt a körülmények szerint köteles önállóan is keresni és a házassági terhek viseléséhez egyéb jövedelméből is méltányosság szerint hozzájárulni, amennyiben életviszonyaik mindezt így kívánják. (K. 1932. febr. 4. — P. III. 572,1931.) 182. Mt. 170. §. — Vélt házasság vagyonjogi következményei. — A vélt házasságnak a házassági vagyon jogok szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya v&n, mint az érvényes házasságnak. A jóhiszemű házasfél tehát a£ érvényes házasságból származó minden vagyonjogi igényt érvényesíthet. Érvényesítheti a közszerzeményhez és a nőtartáshojz való igényét is. K. Az iratok tartalma szerint a peres felek egymással 1919. auguszMS 24-én házasságot kötöttek, de ezt a házasságot a bíróság a 36- P- 43.762, 1921. számú perben meghozott ítéletével jogerősen semmisnek nyilvánította. Ebben a perben a peresfelek egyezően előadták, hogy egymással tényleg együtt éltek. Az alperes szerint 1921. október 16-ig, a. felperes szerint pedig a semmisségi kereset beadásáig, 1921. november 16-ig. Ebből következik, hogy helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a peresfelek egymással házassági életközösséget folytattak. A most elbírált perben az iratok tartalma alapján okszerűen mondotta ki a fellebbezési bíróság, hogy a házasság megkötésében mind a két peres fél jóhiszemű volt. Ezekből a tényekből következik, hogy a peres felek egymással vélt házasságban éltek. A fellebbezési bíróság által is felhívott anyagi jogi szabály szerint a vélt házasságnak a házassági vagyonjogok szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya van, mint az érvényes házasságnak. A jóhiszemű házasfél tehát az érvényes házasságból származó minden vagyonjogi igényt érvényesíthet. Érvényesítheti a közszerzeményhez és a nötartáshoz való igényét is. Az érvényes házasságot kötött házastárs részére az együttélés rendszerint megállapítja a közszerzöséget. Mindennél fogva a felperes, mint aki az alperessel jóhiszeműen, vélt házasságban, házassági életközösséget folytatott, jogosan követelheti közszerzőségének a megállapítását és ennek folyományakép a netán létező, közszerzemény kiadását. Az anyagi és az eljárási jognak megfelelően döntött tehát a fellebbezési bíróság, amidőn a felperes követelésének az alap* ját ebben a vonatkozásban megállapította és az eljárási szabályok értelmében az elsöbíróságot a követelés mennyisége kérdésében további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Ezekkel szemben az alperes azzal is érvelt, hogy a közszerzeményi igény tárgyalásába a fellebbezési bíróság az eljárási szabály sérelmével bocsátkozott, mert tiltott keresetváltoztatás esete forog fenn. Ezt a pa-,