Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

134 lan késedelmével elveszti a jogot ahhoz, hogy hosszabb időtől felgyűlt kamatokat követelhessen. Ez a szabály mindenféle követelésre és így a kötelesrész iránti követelésre is vonatkozik. (K. 1931. dec. 21. — P. I. 5835 1929.) 177. Mt. 2038. és 2048. §. — Megajándékozottak felelőssége a kötelesrészért. — A megajándékozottak kötelesrészéért az ajándékozás megfordított sorrendjében felelnek, — vagyis elsősorban a legutóbb megajándékozott és ha az ennek ajándékozott értékből a kötelesrész ki nem telik, a hiányért az ajándékozások fordított sorrendjében felelnek a többi megajándékozottak. De ha a felelősség az ajándékozások fordított sorrendjében a család körében megajándékozottra kerül és a család körében más — bár különböző időben kedvezményezett — megajándékozott is van, az ebben a családbelíre háruló felelősségben ajándékaik arányában a család körében megajándékozottak egymásközt mindannyian osztoznak, úgy azonban, hogy ezeknél ajándék csak a törvényes örökrészeket meghaladó juttatások tekintendők. (K. 1931. okt. 21. — P. I. 4695 1929.) 178. Mt. 2. §. — Joggal visszaélés. — Általános magánjogi jogszabály, hogy a jogok gyakorlásában a jóhiszeműségnek kell érvényesülnie és a jog csak méltányosan gyakorolható. Ennek a jóhiszeműségnek és méltányosságnak a hiányában a törvény által megengedett joglépések igénybevétele a joggal való visszaélés fogalma alá esik, amely bírói oltalomban nem részesíthető. K. A fellebbezési bíróság ugyan helyesen utalt arra, hogy pusztán az a tény, hogy a felperesnek akkor, amidőn az alperes 15 pengő jogerősen megítélt követelése és járulékai erejéig a kielégítési végrehajtás elrendelését a felperes ellen megkérte és az elrendelt végrehajtást foganatosította, oly 85 pengő jogerősen megítélt követelése állott fenn, amelyet az alperessel szemben a kir. Kúria jogegységi tanácsának 39. számú polgári döntvénye értelmében beszámítani jogosult volt, egymagában az alperes követelésének a megszűntét még nem eredményezte. A beszámítás iránti jog ugyanis csak e jog gyakorlásával, vagyis a másik félhez intézett beszámítás iránti nyilatkozat megtételével eredményezi az ellenkövetelésnek megszűntét. Helyes ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy. annak az irányadó ténymegállapításnak a folyományaként, hogy a felperes az alperessel szemben a kielégítési végrehajtás elrendelése iránti kérelem beadását és a végrehajtás foganatosítását megelőzően a beszámítási jogát nem gyakorolta, a felperes sikeresen nem hivatkozhatik arra, hogy az alperes vele szemben egy megszűnt követelés erejéig kérte és foganatosíttatta a kielégítési végrehajtást. Ámde általános magánjogi jogszabály, hogy a jogok gyakorlásában a jóhirzeműségnek kell érvényesülnie és a jog csak méltányosan gyakorolható. Ennek a jóhiszeműségnek és méltányosságnak a hiányában a törvény