Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál
236 térítési jog terén megfelelni. Sorra veszi a kérdést szabályozókülön jogszabályokat és a jogtudományban kialakult vétlen felelősségi elveket, a tulajdonfelelősség, az állattartó felelősségének analógiájára támaszkodó, a francia jog magyarázata alapján a bírói gyakorlatban kifejlődő, a dolog őrzésére felépülő, továbbá a veszélyfelelősség és a francia risque eréé elvét és röviden, tömör stílusban fejti ki e teóriák lényegét, fejlődését és hibáit. A munka egyik főerőssége a fogalmaknak éles megkülönböztetése, elhatárolása. így igen érdekesen osztályozza e vétlen felelősségi elemeket olyanokra, melyek a felelősséggel a dolognak valamely (pl. a tulajdonos) jogrészesét terhelik és olyanokra, melyek a baleseteknek valamely tényező részesére, az üzemben részes személyekre hárítják a felelősséget. Igen hasznos a felelősségoldó és felelősségcsökkentő okok megkülönböztetése. A felelősségoldó okok közé sorolja a felelősségmentesítő okokat, melyek teljesen felmentenek a felelősség alól (pl. nálunk sértett kizárólagos hibája) és a felelősségkizáró okokat (pl. két veszélyes üzem találkozása), melyek csak a speciális felelősség alkalmazását zárják ki, de megmarad az általános magánjogi szabályok szerinti felelősség. A szerző azután sorra veszi a külföldi országok törvényhozását és joggyakorlatát ebben a kérdésben, majd ismerteti a magyar jog szabályait és a joggyakorlatnak az elvi alapokra vonatkozó fontosabb döntéseit. Ugyanígy kimerítően sorolja fel a büntetőjogi gyakorlatot is külföldön és belföldön. A munka teljes anyaggyüjteményt nyüjt a kérdésnek magánjogi és büntetőjogi vonatkozásaira nézve, azonban nemcsak nyers adatokat ad, hanem egyúttal az adatokat rendszerbe foglalja, jogászilag taglalja, osztályozza és méltatja és ahol szükségesnek tartja, bírálja 'is. Ezen az alaposan áttanulmányozott és átgondolt anyagon alapul szerzőnek törvénytervezete, mely a magánjog terén az automobil balesetekkel kapcsolatos kártérítési felelősségnek speciális szabályozását tartja szükségesnek. A kritikus csak elismeréssel szólhat a munka gazdag anyagáról, rendszerének logikusságáról, stílusának világosságáról és tömörségéről és e sorokban csak ismertetni és méltatni akar, de nem akar vitába szálni szerző jogi törvénytervezetének egyes pontjaival, a munkában a szerző nézetét tartalmazó megállapításokkal, melyben e sorok írója sokszor más álláspontot foglal el. Már magában abban a kérdésben, hoéy az automobil baleseti jog terén külön kártérítési szabályok szükségesek-e e sorok írója ellentétes nézeten van a munka szerzőjével és a haladást épen a veszélyes üzemre vonatkozó különleges szabályok megszűnésében, illetve az általános kártérítési szabályok terén az objektív felelősség elvének nagyobb érvényesülésében látja. Ezekben a vitás kérdésekben nem akarok itt állást foglalni, lesz alkalmam erre még más alkalommal önálló cikk keretében visszatérni. Maga a szerző által ki-