Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

234 a kérdés gazdasági problémáit, a veszélyes üzem berendezésétől, egészen a kötelező biztosítás intézményéig — vizsgálódása körébe vonja. Rendszerének kiinduló pontja egy széles jogtörténeti és jogbölcseleti alapon felépült általános kártérítési jog, amely terjedelmében és a felvetett témák szerteágazásával szinte egy szisztematikus magánjog kísérleteként jelentkezik. Ez elméleti fejtegetések közül különös érdeklődésre tarthat számot a kár-relativitás gondolatának eredeti konstrukciója, amely témáról a szerző két év előtt a Cíviljogászok Vitatársaságában tartott előadást, a veszélyes üzem klasszikus fikciójával szemben az okozati összefüggés relevanciájának intézményes kifejtése, az üzembentartó mellett a tulajdonos felelősségének — egyébként erősen vitatható — tézise. A gépjármüvek külföldi kártérítési jogát inkább csak jellegzetes elveiben és eltérő irányaiban ismerteti, de annál nagyobb részletességgel tárgyalja a hazai jogalkotást és joggyakorlatot. A judikatura feldolgozásában nem szorítkozik Szerző a bírói határozatok mechanikus összegyűjtésére, de keresi a szerteágazó, egymásbaütköző döntések elvi eredőjét és találóan mutat reá a gyakorlat fejlődéséneg egészséges irányaira. Érdekes például, hogy erősen kifogásolja azt a gyakorlatot, amely a kártérítés megállapítása tekintetében a büntető bíróság ítéletének prejudíciális erőt tulajdonít, aminthogy a most meghozott 49. sz. jogegységi határozat már arra az álláspontra helyezkedik, hogy a büntető ítélet — hacsak a törvény elő nem írja — a kártérítés kérdésében a polgári bíróságra nem kötelező. A könyv második önálló része: a gépjárműközlekedés baleseti jogát egészében kodifikáló törvénytervezet — komoly jogászi munka. Ezt a tervezet azáltal, hogy az anyag minden vonatkozását szabályozása körébe vonja, hogy túlságosan széles sugárral keríti el az általa egységesen szabályozott komplexumot — noha nyilván nehéz lesz az automobilbalesetekkel elvileg és rendszerileg azonos keretbe szorítani a repülőgép és hajóbaleseteket — azzal, hogy a már petrifikált joganyagot egészen forradalmi újításokkal például a kényszerbíztosítás, vagy a tulajdonos elsősorban való felelősségének intézményesítésével robbantja szét és kényszeríti újabb kíjegecedésí formákba: a jogászkörök és a gazdasági érdekeltségek ellentmondó kritikáját fogja kiváltani. Az objektív kritika lemondhat az advocatus díaboli hálás hatású dialektikájáról és fölöslegessé teszi, hogy a tervezet egyik-másik szépséghibájával részletesen foglalkozzam — noha a rendszer túlzott kazuísztikája. a törvényes vélelmek sok anvagi igazságtalanságot okozó és épen a szövevényes kazuisztika rendszeréből