Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - A részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos eljárási rendelkezések

206 A részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos eljárási rendelkezéseké A német részvény jogi Entwurf első szövegének 216. §-a és második szövegének 214. §-a az egyesülések bejelentése és azoknak a cégjegyzékekbe való bevezetése iránt tartalmaz rendelkezéseket. Az első bekezdésben kifejezésre jutó alapelv az, hogy a bejelentés úgy a beolvadó, mint a beolvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróságnál eszközlendő. Természetesen akkor, ha mindkét részvénytársaság ugyanazon cégbíróság illetékessége alá tartozik, a bejelentések elintézése és a cégjegyzékbe való bevezetése uno ictu történik meg. Ugyanez az eset lenne akkor is, ha a Kunczféle első tervezetben javasolt központi cégbíróság megvalósulna, amire vonatkozó kritika azonban jelen véleményünk körét meghaladja. Nem tartalmaz azonban közvetlenül rendelkezést a 216. §., illetve 214. §. arra, hogy milyen eljárás követendő abban az esetben, ha a bejelentések két cégbíróságnál eszközöltetnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ebben az esetben a két cégbíróságnak egymással bizonyos kontaktust kell létesítenie és ez irányban csakis az az indirekt szabály foglaltatik a 216. §. (214. §.) 5-ik bekezdésében, hogy a beolvadó társaság vagyona — beleértve tartozásait is, — a beolvasztó társaságra, csakis a beolvadó társaságra illetékes cégbíróságnál történt bejegyzéssel megy át. Ebből az következik, hogy a fuzio effektusa nem a beolvasztó, hanem a beolvadó társaságra illetékes cégbíróságnál történt bejegyzéssel áll be, amiért is elsősorban a beolvasztó társaságra illetékes cégbíróságnak kell határoznia és csak ezen határozat meghozatala után intézkedik a beolvadó részvénytársaságra illetékes cégbíróság. Szükségesnek mutatkozik ezek szerint az, hogy az életbeléptetéssel kapcsolatosan az eljárás rendeletileg még szabályoztassék. A 216. §. (214. §.) 5-ik bekezdésében foglalt alapelvet helyesnek tartjuk2) és az a K. T. 181. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésnek meg is felel, a harmadik személyekkel szemben való joghatályra vonatkozó különleges jogszabályok megfelelő figyelembevételével (KT. 181. §. 3-ík bek.) A magyar jogban eddigelé semmiféle rendelkezés nem ') Részlet szerzőnek a Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága elé terjesztett előadói véleményéből, z) Hasonlóképen intézkedik a Kuncz-féle második tervezet 164. §. 2. bekezdése.